Kecskeméten tudják ki törte el a korsót

Új premierrel várja a közönséget a kecskeméti Katona József Színház. Heinrich von Kleist Az eltört korsó című darabját Forgách András állította színpadra.

Darabtörténet

A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. A hazug bírót is. Az eltört korsót is. Illetve addig jár a korsó a kútra…

Márta asszonynak eltörték a korsóját. Családi ereklye, hosszú-hosszú története van! Ő pedig pontosan tudja, ki törte el a korsót! A lánya udvarlója, aki azonban nem udvarol már tovább. Kérdezzék csak meg. A korsót eltörték, de nem ő volt. Egy idegen férfi törte el a korsót. A lány szeretője. A lány szerint azonban az udvarló törte el a korsót (Jó, ezt így nem mondta ki, de mikor kérdezték, bólogatott!). Bizonyítékként itt is van az eltört korsó.

A falu bírája is látja az eltört korsót, ítélne is hamarjában, de egyrészt reggel leesett az ágyról, és beverte a fejét, másrészt a parókája sincs meg. Harmadrészt pedig a törvényszéki tanácsos is beugrott, megnézni, hogy megy a munka a faluban. Ez utóbbi a legbosszantóbb. Mert a tanácsos igazán tudni akarja, hogy ki törte el a korsót. A bíró pedig az elejétől fogva tudja, ki törte el a korsót. Csak nem akarja elárulni.

Kőszegi Ákos a darabról - A bíró szerepét játsza

"Ez a színmű a német drámairodalom két komédiája közül az egyik – ez is mutatja, hogy a német humor nem tartozik a világ élvonalába. Ám ez a vígjáték nagyon jól sikerült, a szerző, Kleist tudott és felvállalt valamit, amit a kortársai talán nem. Bitang nehéz és bonyolult darab. Ennek egyik oka, hogy erőteljesen a szöveg működtet mindent, én ezt textusdarabnak hívom. Ráadásul a fordító-rendező, Forgách András sem könnyítette meg a helyzetünket, mert igen pontosan követte a kleisti dramaturgiát és mondatfűzést. Helyenként fura szórendeket kénytelen alkalmazni, hogy a ritmus megmaradjon, ugyanis ha nem is verses költeményről van szó, de a ritmusnak mindenképpen fontos szerepe van. Ha valamit másképp mondunk, már megbomlik az egység. Forgách András emellett rendezőként is olyan kívánalmakat támaszt, amelyeket nehéz megvalósítani. Az én karakterem, Ádám bíró szinte végig jelen van a színen, ezért elképesztő mennyiségű szöveget kell megtanulni, amellett, hogy ez a virtuóz szerep rendkívüli teljesítményt kíván". 

"A bíró egyik fő jellemvonása, hogy mindenkinél előbb jár gondolatban, és folyamatosan képes változtatni történeteit, így próbálja elkerülni, hogy bűnösségére fény derüljön. Ő a helyi kiskirály, aki bármit megtehet a faluban, egy leleményes, és hedonista ember, aki élvezi az élet örömeit. Még arra is képes, hogy egy kis testi öröm érdekében megkörnyékezze elhunyt barátja lányát. Azt hazudja neki, hogy a szerelmét besorozzák és Ázsiába viszik katonának, de ő meg tudja ezt akadályozni, így lopja be magát a lány szobájába. Közben bonyodalmak támadnak: meghallják, kiugrik az ablakon, de fejbe verik, másnap csupa seb. Már az első pillanattól lehet tudni, hogy ő a bűnös. A komikum abból ered, ahogyan megpróbál elslisszanni az eseményeket feltáró tárgyalás, majd a lelepleződés elől. Természetesen eléri a végzet, és minden kiderül, a falu népe pedig elképedve veszi tudomásul hogy pont az az ember a tettes, akinek a jog és törvény betartása lenne a dolga. Ebben megfogalmazódik egyfajta társadalomkritika, amely Kleist óta érvényes, és amely a mai Magyarországon sem ismeretlen problémára világít rá. Hogy kedvelni fogja-e a közönség a bírót? Természetesen a nézőkben szimpátia fog kialakulni ennek a sziporkázóan leleményes figurának a láttán, de hangsúlyozom: ez nem menti fel e bűne alól. A darabban elhangzik, hogy a bíró a közpénzekről sem a legmegfelelőbben gondoskodik, a sajátjaként kezeli. Ennek kapcsán érkezik a településre egy törvényszéki tanácsos, akit Szemenyi János alakít. Az ő kérésére kezdődik meg az eltört korsó ügynek tárgyalása is. Walter tanácsost rettentően bosszantja Ádám bíró viselkedése, hogy nem tartja be az előírásokat, de aztán kiderül: az egyik kutya, a másik eb… Jánossal az Amadeus óta valóban nem volt módon játszani. A próbák során most próbáljuk aprólékosan összerakni, mi a fontos a szerepeinkben. Remélem, nagy öröme lesz a nézőknek abban, hogy újra egy színpadon látnak bennünket".

Szemenyei János Walterről

"Walter a régió központjából, Utrechtből érkezik, mint törvényszéki tanácsos, hogy a környező falvakban ellenőrizze a bírói hivatalokat, minden rendben van-e az irattárakban és a kasszákban. Nem tudom, mennyire szokás fiatalabb színészre osztani ezt a karaktert. De mert én kaptam a szerepet, úgy képzelem, hogy Walter nemrégiben végezhette a tanulmányait, s – ahogy a szövegből is kiderül – frissen kinevezett tisztségviselő, akinek ez lehet az első ellenőrző körútja. Még hisz abban a törvényes rendben, amit képvisel. De az utazása alatt megtapasztalja, milyen korrupt a világ, nem minden úgy működik, ahogyan az iskolapadban, majd új hivatalában elgondolta. Mielőtt színpadra lépek, elhangzik, hogy az előző faluban, ahol Walter súlyos hibákat fedett fel, a felelősségre vont bíró kis-híján öngyilkosságot követett el. A Huisumba vezető úton pedig őmaga is baleset szenved, így nem a legjobb hangulatban érkezik. De mivel épp törvénynap van aznap a faluban, Walter beül a tárgyalóterembe, ahol egy eltört korsó ügyét tárgyalják. Szembesül a ténnyel, hogy nem más, mint maga a bíró a bűnös, és nem csupán a korsó esetében.. A kérdés az, Walter is korrupttá válik-e, vagy meg tudja őrizni a tisztaságát… vagy eleve korrupt-e, csak egy magasabb szinten".

Heinrich von Kleist

AZ ELTÖRT KORSÓ

Fordította: Forgách András

Ádám, falusi bíró         KŐSZEGI ÁKOS

Walter, törvényszéki tanácsos         SZEMENYEI JÁNOS

Márta asszony         BOGNÁR GYÖNGYVÉR

Éva, a lánya         ZECK JULI

Fényes, írnok          FERENCZ BÁLINT

Vitus, parasztember         KÖRTVÉLYESSY ZSOLT

Ruprecht, a fia         POROGI ÁDÁM e.h.

Brigitta asszony, Vitus húga         POGÁNY JUDIT

Liza, cseléd, Ádám bírónál         JABLONKAY MÁRIA

Gréta, cseléd, Ádám bírónál         KRAJCSI NIKI e.h.

Walter szolgája         FARKAS ÁDÁM 

Továbbá: Varga Zsanna, Olasz Csaba, Kristóf István, Török Tünde,

Vári János, Domján Sándor

A cselekmény egy Utrecht környéki németalföldi faluban játszódik.

Díszlettervező: Menczel Róbert,  Jelmeztervező: Szakács Györgyi

Dramaturg: Vörös Róbert

Ügyelő: Domján Sándor

Súgó: Ba Éva

Rendezőasszisztens: Vári János

Rendező: Forgách András

Bemutató: 2012. február 24-én, este 7 órakor, a Nagyszínházban.