Lengyel Pál bábművésztől március 8-án, csütörtökön 14.15-kor vesznek végső búcsút a Farkasréti temetőben - tudatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága.
A Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 69. évében február 18-án hunyt el. Lengyel Pált a Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti.
A Blattner Géza-díjas művész 1964-1975 között a miskolci Manézs Amatőr Színpad alapítója és rendezője volt. Hivatásos rendezőként a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd az Állami Bábszínházban (a jelenlegi Budapest Bábszínházban) dolgozott, a frissen alakult Kolibri Színháznak 1992-ben lett tagja. Az egri Harlekin Bábszínházat 2003-tól vezette.
A Magyar Bábművészek Szövetségének elnöki tisztségét 1997-től töltötte be. Főként kortárs magyar szerzők műveit állította színpadra, rendezései mellett több helyen tanított bábszínészetet és színészmesterséget.
Nánay István színikritikus megemlékezésében felidézi, hogy a Lengyel Pál által alapított Manézs Színpad az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye volt. Amikor a Manézs Színpadot a politika ellehetetlenítette, Lengyel Pál társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája, a Berzsián és Dideki nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.
Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott.
Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).
Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.
A Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.