Az OSZMI fennállásának 60. évfordulója alkalmából, szcenikai kiállítássorozatot hirdet Vendégségben a Színház címmel az Áldássy palota egykori szalonjában, a Körteremben. Célja az, hogy a színházi látványvilág sokféleségét idézze fel az alkotók megvalósult és meg nem valósult munkái által.
Az első Bilozub:
Elsőként Olekszandr Bilozub, ukrán díszlet és jelmeztervező magyarországi, és beregszászi pályájának főbb állomásait mutatják be az OSZMI-ban március 5-én 17 órától.
Vidnyánszky Attila rendezővel éppen egy évtizede dolgoznak együtt. Ezen évtized alatt, a magyar színházi világ megkerülhetetlen alkotópárosává váltak, amint a neves rendező számos nyilatkozatában megemlíti: Olekszandr Bilozub alkotótársa az „álomlátásban”, jószerint művészi „ikertestvérévé” fogadta őt.
2002-ben a Nemzeti Színház-beli Bánk bán volt az első közös munkájuk, és az ukrán látványtervező magyarországi pályaíve a jelenleg a Csokonai Színházban próbált Ember tragédiájáig tart.
A tárlat hagyományos díszlet és jelmezterveken jóval túlmutató míves tablókon, jelmezeken és kellékeken keresztül mutatja be a művészt.
Vidnyánszky Attila Bilozubról:
„Ez az ember tele van költészettel. Az én költői-színházi eszményemet díszletekben és jelmezekben jelenleg ő fejezi ki leginkább. Ő az, aki folyamatosan meg tud lepni, kreativitása kifogyhatatlan. Ő alkotta meg a Csokonai Színházban a Végzet hatalma,a Turandot, a Borisz Godunov és a Mesés férfiak szárnyakkal színpadi világát. Fantasztikus érzékenységgel tudja beleélni magát a magyar témákba is. Rengeteg könyvet kapott tőlem történelemről, népművészetről, és több magyar színpadi alapmű esetében dolgoztam már vele: ő tervezte a Bánk bán prózai és operai verziójának, a Ludas Matyinak és az idei Szegedi Szabadtéri Játékokon látható Az ember tragédiája látványvilágát is. Részben az én hatásomnak is köszönhető, hogy nagyon elmélyült benne saját nemzeti érzése. Öt-hat éve már, hogy tudatosan választja otthoni munkáiban az ukrán történelem és mitológia nagy témáit. A Kijevi Nemzeti Színházban most rendez egy látványos előadást elfelejtett vagy alig ismert ukrán románcokból.”’
Bilozub és a négyzet és Az ember tragédiája:
"A négyzet vizuális értelemben egy harmonikus, kiegyensúlyozott állapotot jelent, és ilyen értelemben nincs dinamikája. Túl szabályos, míg a többi alkalmazott formában nagy a belső dinamika. Mivel itt óriási formákról van szó – tehát nagy méret és nagy közönségnek szól – a közönségnek rögtön rá kell hangolódnia a látványra. A pergamen is aszimmetrikus, egy ilyen kibillentett forma a közönség figyelmét állandóan mozgásban tartja". (Folytatás itt olvasható.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.