Az Óz, a nagy varázsló című musical alkotói tartottak divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót mtegnap délután a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló musical rendezője Puskás Zoltán, a szöveg adaptációját Zalán Tibor készítette, a zenét Andres Mariano Ortega és Erős Ervin szerezte, a koreográfia Gyenes Ildikó, a jelmezek pedig Ledenyák Andrea munkáját dicsérik. Az előadás bemutatója március 9-én 20 órától lesz.
Dorka a beláthatatlan kansasi rónaság kellős közepén lakott Henrik bácsival, aki földecskéjét művelte, meg Emmi nénivel, Henrik bácsi feleségével. A házuk kicsike volt, mert a fát, amiből épült, szekéren kellett hozni sok-sok mérföldnyi távolságból. Négy fal, padló, mennyezet: ennyi kell minden szobához; és abban az egyetlen szobában nem volt egyéb, csak egy rozsdás tűzhely, egy kredenc, egy asztal, három-négy szék meg az ágyak. Henrik bácsi és Emmi néni egy nagy ágyban aludtak a szoba egyik sarkában, Dorka meg a kis ágyban a másik sarokban. Padlása nem volt a háznak, se pincéje - csak egy földbe vájt kicsi lyuk: ciklonpincének hívják az ilyet, mert az egész család belebújhat, ha olyan ciklonnak nevezett, hatalmas forgószél támad, ami elsöpör minden útjába kerülő épületet. (Lyman Frank Baum: Óz, a nagy varázsló)
Ez a forgószél repíti Óz birodalmába Dorkát és Totó kutyát, hogy aztán számos kalandban legyen részük oldalukon a Madárijesztővel, a Bádogemberrrel, és a Gyáva Oroszlánnal...
Puskás Zoltán rendező az előadásról:
„Néhány éve az Újvidéki Színház felkérésére állítottam színpadra az Óz, a nagy varázsló című musicalt, ahol kimondottan a gyerekeknek szóló előadás született. Kolozsváron próbáltunk másképp fogalmazni, más problémákkal foglalkozni, és a színészek is műhelymunkaként vettek részt a folyamatban. Azokról a megcsúszott egzisztenciákról szeretnék beszélni, akik körülöttünk élnek ugyan, de nem veszünk róluk tudomást. Közben pedig az előadásnak politikai színezete is lesz. Az Óz, a nagy varázsló számomra egy ember útjának története, az elvágyódásról szól. Másrészt a mentális fejlődés, a függőségekről való lemondás is jelen van a történetben.”
fotók: Biro István
A gyerekekről:
„A gyerekek konvenciók nélküli, tiszta, őszinte közönség, akik jó értelemben véve kemény kritikusok. Ismerni és tisztelni kell őket – ugyanakkor kötelességünk nevelni is az ifjabb korosztályt a nekik szóló előadásokkal. (...)
A felnőtt meglátja majd a finom momentumokat, szimbólumrendszert, és így az előadás többet nyújt neki. A gyerekeknek elsősorban az a lényeg, hogy lekösse, szórakoztassa őket az előadás – de egy gyerekdarabot nem szabad gagyiként kezelni, mert a gyermek nem hülye. Fontos, hogy az előadásban legyen nevelő szándék, gondolkodtassa el a gyermekközönséget: ha csak két gyerek gondolkodik is el, azt már sikerként élheti meg az alkotó stáb.
A gyerekek a legkritikusabb és legőszintébb közönség, a reakciójuk igazi, tiszta, emberi reakció, amit még nem fertőzött meg a társadalom. Rendeztem már néhány gyermekelőadást, és azt tapasztalom, hogy a gyerekek sokkal jobban értik, mint a felnőttek: olyasmit látnak meg, élnek át, amit a felnőtt közönség nem – a felnőtt közönség ugyanis sznob.”
A határon túli színjátszásról:
„Az újvidéki és az erdélyi színháznak egyaránt az a hihetetlen előnye, hogy több kultúra hat rájuk, ezáltal válnak izgalmasabbá. Nem egyetlen iskola szerint működünk, Erdélyben a román, Újvidéken a szerb iskola hatását fedezem fel. Mindkettőnek az a szépsége, hogy a műhelymunka jellemzi, amitől szerintem színház a színház. Nem ipari folyamat útján, hanem kreatív alkotótáborban születik meg egy előadás.
A különbség nem a minőségben érhető tetten, hanem az erdélyi és a szerb ember lelkületének különbségeiben. Nem csak erdélyi és vajdasági magyarokról van szó, hanem fontos a román és a szerb hatás is. A vajdasági ember nagyon temperamentumos, az erdélyieket a határozottság jellemzi. Közben viszont olyan mélységet képviselnek az erdélyiek, amitől otthon érzi magát az ember, megtalálja a helyét köztük Kolozsváron.”
Frank L. Baum – Zalán Tibor
ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ
Dorothy Albert Csilla
ToTó Köllő Csongor
Madárijesztő Váta Loránd
Bádogember Farkas Loránd
Gyáva Oroszlán Viola Gábor
Kapuőrző Kulcsár Balla Szabolcs
Katona Fogarasi Alpár
Óz, a nagy varázsló Laczkó Vass Róbert
Nyugati Boszorkány Vindis Andrea
Északi Boszorkány Csutak Réka
Szárnyas Majmok vezére Buzási András
Farkasok vezére Sinkó Ferenc
Glinda Kali Andrea
valamint
Bíró Júlia, Molnár Enikő, Incze Aliz, Pákai Zsuzsanna, Pál Attila,
Takács Nándor, Nánási Brigitta, Puzsa Patricia, Nagy-Pál Réka, Zongor Réka
Rendező:
Puskás Zoltán
Zene: Andres Mariano Ortega, Erős Ervin
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Díszlet: Puskás Zoltán, Tenkei Tibor
Jelmez: Ledenyák Andrea
Zenei vezető: Incze G. Katalin
Ügyelő: Mixtay Péter
Bemutató: 2012. március 9. 19 óra
Kolozsvári Állami Magyar Színház