Mosonyi Alíz Magyarmesék című művének márciusi felolvasószínházi bemutatója egyedi színházi élményt ígér. A napjaink Magyarországára reflektáló, kicsavart szövegeket Bodnár Erika adja elő, az előadás két alkalommal lesz látható a Kamrában.
A bemutatóról
Mosonyi Alíz 2011-ben megjelent kötetében néhány soros történetek a hagyományos magyar mesék világát ötvözik napjaink valóságával. A közel 100 írásból így egy egyedi hangvételű, karikírozó és nem utolsósorban szórakoztató tabló áll össze.
A Kamra bemutatójában a rövid történeteket Bodnár Erika adja elő, felolvasószínházi formában. "Egyedülálló műről van szó, mely nem sósavba és vitriolba mártva mesél a mai Magyarországról, inkább olyan hangvételben és nyelvezettel, hogy az elkerülhetetlen szembesülés mellett nevetni is tudjunk a közbeszédet uraló kérdéseken" - mondta a színésznő az előadás alapjául szolgáló kötetről. Az előadás két alkalommal lesz látható: március 12. (kedvezményes jegyvásárlás), március 19., (kedvezményes jegyvásárlás)
Részletek a Magyarmesékből:
"Volt egyszer egy magyar királyfi, már majdhogynem a trónra lépett, mikor azt mondták neki a magyarok, Lesz szíves lemondani erről. Minálunk már rég nincs királyság. De a királyfi nem akart lemondani, Majd ha bolond leszek, gondolta, inkább tiszta erővel belekapaszkodott a trónba mind a két kezével. A magyarok erre elkezdték csiklandozni, hogy engedje el, de a királyfi nem volt csiklandós, és csak kapaszkodott tovább jó erősen. Mit volt mit tenni, meg kellett koronázni, megint királyuk lett a magyaroknak".
„Volt egyszer egy jósnő, aki mindent látott, a múltat és a jövőt, látott előre is meg hátra is, és volt egy nagy ceruzája, azzal írta le a jóslatait, nem kellett radírozni soha semmit, amit leírt, az úgy volt. Mindenki hozzá ment, őt kérdezte, és így a magyarok is elmentek egyszer hozzá. Ő megnézte őket, aztán fogta a ceruzáját, és leírta nekik a múltjukat, a jövőjüket és még egy tortareceptet is. Ezt ingyen adom hozzá, mondta. Legalább egyetek egy jót.”
"Volt egyszer egy marcipánmarika, az ilyenek mindig elégedettek, egyrészt, mert jó édes marcipánból vannak, másrészt meg ilyen a természetük. Ezt kéne nekünk eltanulni, mondták a magyarok, mert a mi természetünk egyáltalán nem ilyen. A marcipánmarika meg is tanította volna őket, már el is kezdte a tanításukat, csak akkor a magyarok leharapták a fejét, és így az egészből nem lett semmi."
"Volt egyszer egy üdítőital, az Élet Értelme, a magyarok találták fel, és finomabb volt bárminél. Vették is mindenhol a világon, és híresek lettek a magyarok, és gazdagok. Csakhogy akkor elkezdték felvizezni. Azt hitték, majd nem érződik rajta, de megérződött. Nem keresték többé az Élet Értelmét az emberek, és a magyarok elszegényedtek."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.