Március 2-án egy világhírű alkotást, Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból című művének színpadi változatát tekinthetik meg a Pécsi Nemzeti Színházban Esztergályos Károly rendezésében, Darabont Mikold és Oberfrank Pál főszereplésével. A darabot Erland Josephson svéd színésznek aj'nlj'k, aki syombaton, nyolcvannyolc éves korában meghalt és a néhai Ingmar Bergman több mint 40 filmjében és színdarabjában játszott.
Ingmar Bergman forgatókönyvíró-rendezőnél senki nem tudott pontosabb képet adni az emberi kapcsolatokról, különösen a házasságról. A Jelenetek egy házasságból talán a leghíresebb művészi megfogalmazása egy modern házasság széthullásának. Szikár, kíméletlen, pontos látlelet, ismerős pillanatok saját kapcsolatainkból. Az 1973-ban készült híres film alapjául szolgáló művet hamarosan a színház is felfedezte, hiszen eszközeiben ugyanolyan közel áll a színházhoz, mint a filmhez.
Darabont Mikold és Oberfrank Pál
Részlet Ingmar Bergman bevezetőjéből:
„Johan és Marianne a konvencióknak és az anyagi biztonság ideológiájának gyermekei. Soha nem érezték polgári életmódjukat nyomasztónak, vagy hamisnak. Beilleszkedtek egy szokásrendszerbe, amit készek továbbvinni. Eleinte csaknem ideális képét adják a házasságnak. Apró gondok jelentkeznek ugyan, de csak olyanok, amiket az ember tréfás egyetértésben old meg. Aztán jön a csapás: Johan bejelenti, hogy szerelmes egy másik nőbe, és szeretné felbontani a házasságát. Mariannét teljesen kiszolgáltatottá teszi a váratlan bejelentés. Amikor hosszabb idő után találkoznak, a nőn a gyógyulás jelei mutatkoznak, Johannak viszont kezd rosszul menni a sora. Találkozásuk kínos és esetlen, mégis néhány rövid másodpercre elérik egymást az elszigeteltségen át. Megfordul a helyzet: ettől elszabadul a pokol. A nő kezd talpra állni, a férfi alól egyre inkább kicsúszik a talaj. Elhatározzák, hogy együtt adják be a válópert, ám amikor találkoznak, hirtelen felrobban az évek óta elfojtott agresszivitás. Kivetkőznek emberi mivoltukból, egy céljuk van, hogy testileg-lelkileg meggyötörjék a másikat. A teljes pusztulásból két új ember kezd felemelkedni: újratanulják önmagukat. Minden kapcsolatuk továbbra is zavaros, az életük egy sor nyomorúságos kompromisszumra épül. Megoldás nincs, elmarad a happy end. Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne.”
„Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre.”
Oberfrank Pál az előadás kapcsán:
Elsősorban gyakorló házasoknak ajánlom, fiatal házasoknak is. Abban a reményben, hogy sikerül játékunkkal rábírni a kedves hölgyeket és urakat, hogy bátran fogják meg egymás kezét, simogassák meg egymást, minden reggel, délben és este, és gondolkozzanak el azon, ami ebben a darabban többször is elhangzik a két szereplő szájából, hogy két ember között létezik egy kötelék, amely akkor is megmarad, ha zátonyra is fut esetleg egy kapcsolat. Ne hagyják kihunyni tüzet! Interjút Oberfrank Pállal itt olvashatnak.
Jelenetek egy házasságból
színpadi játék
Johan Oberfrank Pál
Marianne Darabont Mikold
Peter Széll Horváth Lajos
Katarina Györfi Anna
Írta Ingmar Bergman
Fordította Osztovics Cecília
Díszlettervező Szlávik István
Jelmeztervező Laczó Henriette
Asszisztens, súgó, ügyelő Krajcsovics Csaba
Rendező Esztergályos Károly
Bemutató: 2012. március 2. 19:00
Pécsi Nemzeti Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.