Mikszáth jelnyelven

Mikszáth Kálmán két novellájának jelnyelvi változatát készíttette el a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Nógrád megyei szervezete. Ilyen feladatra még nem volt példa Magyarországon. Ennek apropóján mesélt Szepessyné Judik Dorottyával, a nógrádi szervezet elnöke.

A Nógrád Megyei Hírlapból:

A kis csizmák és A bágyi csoda jelnyelvre történő átvitele Szepessyné Judik Dorottya ötlete volt, az indokról és a részletekről így beszélt: 
- Nagyon sok munka volt vele, mert Mikszáth szövegei a mai kor embere számára eléggé archaikusak, nagyon sok szót már nem ismernek. Ráadásul a siketek szókincse kevés, mintegy 300 szó van, amit mindennap használnak. Ebből kellett gazdálkodnunk, hogy elmagyarázzuk nekik a Mikszáth novellákat.
A kis csizmák egy árva gyerek hányatott sorsáról szól, és nagyon sok siket ráérez erre a történetre, mert kiskoruktól kezdve bentlakásos iskolába járnak. A bágyi csoda szerelmes, huncut novella, ez is közel áll az ő világukhoz, nagyon szeretik a tréfás történeteket. Igaz, sok mindent meg kellett magyarázni a novellában, hogy miért fordul meg a bágyi patak, amikor a szép molnárné megcsalja a férjét. Gyakorlatilag mindkét novellát le kellett egyszerűsíteni. 
Nyergesné Fülöp Anita jelnyelvi oktató segítségével vették fel videóra a novellákat, fél évig tartó munka után. - Anita is siket, de halló kezekben nőtt fel, tehát tisztában van a hallók világával - teszi hozzá az elnök. 

4262991a- Anita el tudta nekem magyarázni, hogy mi az, ami nehezen érthető a novellákban. A filmet Lőrincz Melinda, a levéltár munkatársa forgatta. 
Mint Judik Dorottya mondja, az egyik mozgatórugó az volt, hogy 2009-től - hosszú évtizedes harcok eredményeként - a jelnyelv is elismert nyelv Magyarországon, a másik pedig egy horpácsi kirándulás, amikor a SINOSZ nógrádi tagjai a Mikszáth Kálmán Emlékházat látogatták meg.
- Teljesen le voltak nyűgözve Mikszáth kúriájától, a közegtől, a korszaktól, a tárgyaktól. Láttuk Mikszáth pipáját, ott volt a novellatárgyak között a ló, a bárány, a nyúl. A két kisfilm látható a Nógrád Megyei Levéltár honlapján, az egyelőre mindössze 30 darab CD pedig a SINOSZ megyei szervezeténél van. A szervezet a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz pályázik, hogy több példányban is megjelentethessék. Tervezik a folytatást is, Móricz Zsigmond a Hét krajcár című novellájával. 
- Az is szívfacsaró történet, de érthető. Ezzel a magyar szépirodalmat - aminek szerintem nincs párja - közelebb lehetne vinni hozzájuk. Mert abban a közegben, ahol ők felnőnek, a magyar szépirodalomnak nincs nagy jelentősége. Az archaikus szavakat például nagyon el kell magyarázni nekik. Mondjuk, mi az, hogy kincstárnok? Most egy pályázaton dolgozunk, ennek kapcsán is előjön, mi az a projekt? Ha elmagyarázzuk, megértik, és meg is jegyzik. Pillanatok alatt megjegyeznek mindent. Magyar irodalmi alkotások először jutnak így el a siketekhez és nagyothallókhoz. Az országos szövetség A kis herceg jelnyelvi változatát készíttette el 2009- ben. 
A nógrádi szervezet más módon is felvállalja a kultúraközvetítést. Most alakult meg, és lép majd fel különböző Nógrád megyei rendezvényeken a Csend Hangjai Jelnyelvi Társulat nyolc siket taggal, repertoárjukban már benne van A bágyi csoda.
Judik Dorottya arra is kitér, hogy fél éve indult Magyarországon a 90 decibel program, ennek keretében már van jelnyelvi tolmácsolás néhány színházban, és indukciós hurkokat biztosítanak a nézőknek. Mint mondja, ehhez az kellett, hogy elfogadják a jelnyelvi törvényt, és kellettek emberek, akik úgy érzik, hogy igenis a siketek és a nagyothallók is hasznos tagjai a társadalomnak. 

Folytatás itt.