Március 10-én és 11-én láthatják a Szkénében az immár 25 éves TranzDanz csoport Profana című produkcióját.
5 évvel ezelőtt, 1987-ben egy új, szokatlan formáció lépett színpadra a Szkéné Színházban: néptáncosok és jazz zenészek mutattak be egy fragmentált jelenetekből álló, a narratívát nélkülöző, asszociatív sokrétegű hivatkozásokkal élő produkciót, amelyben népzene keveredett a free-jazz elemeivel, az autentikus néptánc motívumai egyesültek a kortárs tánc mozdulataival. A darab címe Transz Tánc volt, az előadók Kovács Gerzson Péter, Széll Márta táncosok, Dresch Mihály, Baló István, Benkő Róbert, Grencsó István, Éri Péter zenészek voltak – itt és ekkor kezdődött a TranzDanz karrierje, KGP és Dresch máig tartó együttműködése.
Nem gondolta egyikük sem, hogy az akkor debütáló TranzDanz megél 25 évet, arra meg végképp nem számítottak, hogy a negyedszázad elteltével ismét a Szkénében mutatják be új darabukat, de lám, hosszú, tekervényes út után visszatértek: a tavaly óta új vezetéssel működő, felújított Szkéné Színház fogadja a TranzDanz új produkcióját, a Profana-t!
fotók: Kővágó Nagy Imre
A mai színházi környezet, ahol a sikeres működés szinte egyedüli mércéje a mágikus nézőszám, nem kedvez a nézőtől komolyabb erőfeszítést igénylő daraboknak, eltökéltség és idealizmus szükséges ahhoz, hogy a kommersz dömpinggel sújtott világhoz ne a primér szórakoztatás hangján szóljunk. Ez a művészek és a színház közös kockázatvállalása!
A Profana kísérletet tesz arra, hogy szembesítsen a mai, szakralitás nélküli, fagyos valósággal, ennek kivagyi, önző, rémisztő, pozőr, identitásválságos (és egyben esendő) szereplőivel. Bízunk abban, hogy a változás, az örök változás nem csak a romlás irányában hathat, de aktív részvételünkkel, befolyásunkkal az ellentétes irányba is elmozdulhat. A Profana nem csak (görbe)tükröt tart, amelyben felismerhetjük hétköznapjaink jellegzetes figuráit, nem csak korlenyomat (kevés is lenne, ha csak azt tenné), de kifejezi a reményt, hogy a felismerés birtokában mind többen állnak ellen az elbutító, homogenizáló, leegyszerűsítő kommersznek és a hamis „polarizáló” világmagyarázatoknak.
...„Nincs nap árnyék nélkül, az éjszakát is meg kell ismerni. Az abszurd ember igent mond, s azután percnyi pihenés sincs... Egyébiránt tudja, hogy ő rendelkezik saját életével”…(Camus)
A Profana szereplői – a TranzDanz hagyományainak megfelelően (25 év elteltével már beszélhetünk hagyományról) – a hivatásos előadó-művészet legkülönbözőbb területeiről érkeztek.
Gera Anita, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, a magyar, a balkáni és a baszk(!) autentikus néptáncok szakértője, a Magyar Táncműhely (R)Evolúció elnevezésű új koreográfus stúdió alapítója. (TranzDanz szerepei: Bankett, Örök élet termékek, Városi Eszkimó)
Kántor Katalin Győrben kezdte táncos karrierjét, ahol klasszikus balett szakon végzett. Mára a független hazai kortárs táncélet egyik legkarakteresebb szereplője és néhány éve koreográfusa is. (TranzDanz szerepei: Tranzit, In Sol In Luna, Bankett, Örök élet termékek, Szimultán ablak, Ghost Exchange, Városi Eszkimó)
Bora Gábor a másik fellegvárban, Pécsen végzett és évekig volt a KET táncosa Horváth Csaba idejében. Független, szabadúszó táncos, aki az Operától, a Vígszínházig, valamint a legjelentősebb független kortárs együttesek produkcióiban látható. (TranzDanz szerepei: Bankett, re-DNS, Szimultán ablak, Városi Eszkimó)
A hazai elektronikus zenei élet sztárja, a Jövőzene rádiós műsor és klubest sorozat gazdája, a legendás Wondawulf, a legújabb zenei irányzatokat felhasználva írja a Profana (nagyon mai) zenéjét.
Kovács Gerzson Péter / TranzDanz: Profana
Táncosok:
Bora Gábor, Gera Anita, Kántor Kata, Kovács Gerzson Péter
Zeneszerző: DJ Wondawulf
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Bemutató:
március 10. (szombat) és 11. (vasárnap), 20:00, Szkéné Színház