Az IETM, a Kortárs Előadóművészetek Nemzetközi Hálózatának főtitkára, Mary Ann DeVlieg írt annak kapcsán, hogy június elsejétől Szabó György helyett Bozsik Yvette vezeti a Trafót.
Az IETM, a Kortárs Előadóművészetek Nemzetközi Hálózata körülbelül két évtizede ismeri, tiszteli és dolgozik szorosan együtt Szabó Györggyel, csapatával és munkatársaival.
AZ IETM Szabó Györggyel és kollégáival közösen szervezte az első magyarországi IETM találkozót 1994-ben és a tíz évvel későbbi második találkozónk motiváló ereje volt 2004-ben, mindkét alkalommal több száz programszervezőt vonzva Európából és azon túlról.
Szabó György nélkül kétlem, hogy a kortárs magyar színház és tánc úgy fejlődött és ilyen nemzetközi fogadtatást kapott volna. Végtére is a művészre és a közönségre is legalább olyan inspirálóan hatnak a meghívott művészek, mint a helyi alkotók. Szabó György mindkettőt támogatta.
Attól eltekintve, hogy Szabó György maga folyamatosan és teljes körűen tájézott és vizionárius, egy jól informált közönséget teremtett és megőrízte a nagyon magas minőségi elvárásokat is.
Bármi is történjék most Magyarországon, egy dolog biztos: Szabó György egy nemzetközileg elismert, nagyon magas intelligenciával, képességekkel és tehetségggel rendelkező szakember, akinek a magyarországi művészet nagy hálával tartozik.
Bár lehetne amellett érvelni, hogy Szabó szerződése most lejár, az elképzelhetetlen, hogy egy még ennél is jobb poziciót nem kínáltak fel neki, hogy őt és tehetségét Magyarországon tartsák és az is, hogy helyére nem kerestek olyan magasan képzett vagy olyan ígéretes szakembert, mint Szabó György, a Trafó általa megteremtett magas színvonalát megtartandó.
Az pedig megbocsáthatatlan, hogy ha már új embert keresnek a helyére, azt nem egy több éves, az utódlásra vonatkozó, Szabó bevonásával zajló tervezési folyamat előzi meg.
Ha ezek közül egyik sem történt meg, az annak a bizonyítéka, hogy a Szabó lejáró szerződésről szóló vita egy hamis indok.
Máshogy fogalmazva: a Trafó megteremtője és felépítője vagy elismerést kap az általa (és stábja által) végzett folyamatos jó munkáért és megkapja a támogatást a folytatáshoz vagy Szabó bölcsessége és tapasztalata lesz a biztosítéka annak, hogy mindez tovább növekszik és fejlődik miközben ő egy másik szervezetet vezet hasonló sikerrel.
Szüksége van Budapestnek másik kortárs művészeti központra? Nos, miért is ne?
A városvezetésnek és az ország kormányának létre kellene hoznia egyet, ahogy ezt számtalan európai városban megtették.
Statisztikák igazolják, hogy a közönség akkor növekszik és fejlődik, ha szerteágazó és elsőorszályú művészeti kínálat elérhető számukra.
Így az az érv, hogy a kortárs tánctársulatoknak játszóhelyre van szüksége, szintén nem kielégítő.
Sajnáljuk a Trafó csapatát és a közönséget, amely, Szabó György és csapatának lecserélése miatt, ok nélkül veszít el egy, a szabad művészi kifejezésre szolgáló helyet.
Ugyanakkor sajnáljuk azt a művészközösséget is, amely az invenció és az ihlet olyan terét veszti el, amelyet képességek és nemzetközi tapasztalat vezérelt.
Ahelyett, hogy hozzáadna [azaz megtartaná a Trafó csapatát és létrehozna egy új táncközpontot], ez a döntés mindenkitől csak elvesz.
Mary Ann DeVlieg
főtitkár
IETM, a Kortárs Előadóművészetek Nemzetközi Hálózata, Belgium
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szinhaz.hu/api/trackback/id/tr3011871883
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.