Gothár Péter bábban gondolkodott - Karnyóné gyakorlatok az Ódryn

Március 14-én mutatja be a negyedéves színész-bábszínész osztály az Ódry Színpad Padlásán Csokonai Vitéz Mihály művét Karnyóné-gyakorlatok címen, Gothár Péter rendezésében.

A darabról

"Vén ugyan, vén a kurvanyja,
 De van ezüstje, aranyja,
 Amellybe, ha markolhatnék,
 Hozzá jobb kedvet mutatnék"
- írja Csokonai egy helyütt Karnyónéról. A szerző a bohózat álcája mögé bújva mutatja meg korának álságosságát és alakoskodásait.

A darab az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége, azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. A öregasszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: Tipptopp és Lipitlotty, a két szeleburdi. Karnyóné az utóbbiba szerelmes, még tartozásait is elnézi neki. Lipitlotty kikotyogja vetélytársa előtt a szerencseszámait, amiket megjátszott a lottérián, és ez lesz a veszte. Tipptopp elhatározza, hogy lejáratja vetélytársát: elhiteti vele, hogy kihúzták a számait. Közben egyezséget köt Borissal, a szobalánnyal: megígéri, hogy ha ő lesz a ház ura, az öregasszony halála után elveszi Borist feleségül.

Lipitlotty Pestre indul a pénzért és szerelmes levelet ír Borisnak, csakhogy a lány azt átadja úrnőjének. Karnyóné kétségbeesik és bánatában megmérgezi magát. Lipitlotty közben megtudja, hogy becsapták: visszajön és lelövi Tipptoppot, majd lelkifurdalása miatt öngyilkos lesz. Erre aztán betoppan a ház holtnak hitt ura, Karnyó, akit eddig Mantuában tartottak fogságban. Az öreg kereskedő menten összeesik, amikor megtudja, milyen katasztrófa történt. Szerencsére leszáll a földre Tündér és Tündérfi, akik új életre támasztják a halottakat.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínművész osztálya Gothár Péter rendezésében mutatja be a Karnyónét 2012. március 14.-én, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán.

babAndrusko Marcella szobalány és Ivanics Tamás Karnyó szerepében

Czupi Dániel bábmozgatóként játszik az előadásban:

"Gothár Péter úgy gondolta izgalmas lehet nekünk Csokonai 200 éves szövegével dolgozni, megtanulni miként lehet vele bánni és a Karnyónét bábos felfogásban megjeleníteni úgy, hogy ez a bohózat érvényes legyen a színpadon. A próbák kezdetén elmondta, hogy a színészek marionett-bábokra fognak emlékeztetni, zsinóron mozgatják majd őket. Ez a terv megvalósult, így most korlátozott a szereplők mozgáslehetősége, de épp ez teremt különös, elemelt világot. Tárgyanimációval is dolgozunk az előadásban, például akkor, amikor az egyik szereplő dalban beszél Karnyónéról. Maszkos némajátékot is láthatnak a nézők: miközben egy mesélő veszi át az irányítást a színészek pantomim mozdulatokkal játszanak. Bizonyos monológokhoz, amelyek nehezebben élnek meg a színpadon hozzárendeltünk különböző látványelemeket. A darabot egy keretjáték is övezi. Ennek során színre lép például Csokonai, elmondja Az igazság diadalma című versének egy részletét, ami felidézi a kort, amelyben alkotott. Ez a szöveg elhangzott az ősbemutatón, 1799-ben Csurgón, arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy Európának össze kéne fognia a napóleoni elnyomás ellen. Csokonai forradalmi gondolatai egyébként a darabban is megjelennek, például akkor, amikor Karnyó felidézi, hogy esett fogságba Franciaországban.

Nagyon élveztem, hogy a tanár úr saját történetein keresztül próbálta a képzeletünket mozgósítani, példázni mit lenne érdemes megragadi egy-egy jelenetben. Sokszor olyan időszakról beszélt, amit mi nem ismerhetünk, mert fiatalok vagyunk. Ilyenkor kaptunk egy szeletet az ő történelméből. Ez a munka rávilágított arra, hogy minden gesztust érdekessé lehet tenni valamilyen módon. Mondok egy példát. A Sára egyszer levesz egy cipősdobozt a polcról, és amikor kiveszi belőle a cipőjét, akkor a doboz a levegőben marad. Ez az apró ötlet, ez a kép lehetővé teszi, hogy rácsodálkozz egy egyszerű dologra. Lipitylotty belépőjén mindig nevetek, akárhányszor elismétli, pedig szinte közhelyes: hatalmasat esik egy uborkán...." (Színház.hu)

bab2Bohoczki Sára Karnyóné és Fritz Attila Lipittlotty szerepében

Bohoczki Sára Karnyóné szerepét alakítja:

Ennél "eggyel bábosabban" indultak a próbák: lett volna például paraván. (...) Kevés, de annál látványosabb bábos effekt van benne. Például mi, a hét szereplő marionettfigurákként vagyunk a térben, és egy fenti emelvényről a többiek mozgatnak minket. Tárgyakkal is dolgozunk, tárgyanimáció formájában. Gothár Péter számára is pluszt jelent ez, hiszen alapvetően nem bábrendező, de most kipróbálhatja hogy bábos gondolkodással milyen megoldások születhetnek”.

"A darab második felére eléggé besötétülnek a dolgok. Nekem nincs előképem a Karnyónéval kapcsolatban, nem láttam korábbi előadásokat, de szerintem akkor működik egy bohózatnak a vicces oldala, ha megvan a mélysége, különben rossz értelemben vett ripacskodás az egész. Ezek emberi történetek, emberi sorsok, és ezt jó komolyan venni. A bohózat karakterei szerintem együgyűek, mindenkinek megvan a konkrét célja, de ezek a célok elmennek egymás mellett. Kifejezett gonoszságot még abban az esetben sem érzek, mikor egyik udvarlója, Lipitlotty, kegyetlenül bánik el Karnyónéval. A férfinak nem elsődleges célja a gonoszság, csak egyszerűen nem tudja másként intézni az együgyűsége miatt".

"Gothár Péter szerintem nagyon sokáig hagyta, hogy magunk találjunk ki és építsünk fel dolgokat, gyakorlatilag a fél kelléktár fent volt a padláson, hogy kísérletezzünk". (forrás: Fidelio)

Forrás: Színház.hu, Fidelio, SZFE, Wikipédia