Hogy fogadták a Kossuth-díjat a színházi művészek?

Cikkünkben arról olvashatnak, milyen gondolatok fogalmazódtak meg friss Kossuth-díjas, színházi területen dolgozó művészeinkben, miután megkapták a kitüntetést.

Balázs Péter - "Többirányú tevékenységemnek köszönhetem"

A közösségnek, családja mellett pályatársainak, a szolnoki társulatnak és a közönségnek köszönheti a Kossuth-díjat - mondta az MTI-nek Balázs Péter színész-rendező, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. A Jászai Mari-díjas művész az indoklás szerint nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilm-figurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő-vezető tevékenysége elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Úgy érzem, hogy annak a folyamatos munkának az elismeréseképpen kaptam ezt a megtisztelő kitüntetést, amelyet már több mint negyven éve végzek színészként, másrészt többirányú tevékenységemnek köszönhetem, annak, hogy rendezőként, és mint a szolnoki Szigligeti Színház vezetője is dolgozom" - fogalmazott Balázs Péter. Mint mondta, a családja mellett pályatársainak, a szolnoki társulatnak és a közönségnek tartozik hálával. "A többiekre vagyok büszke, a közösségnek köszönhetem az elismerést" - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy ha valaki akar valamit, azt elérheti, de nem egyedül: a lényeg a közösségi lét, az összefogás egy közös cél érdekében.
Balázs Péter szólt arról, hogy büszkeséggel tölti el mindaz, amit négy és fél év alatt a szolnoki színház élén elért, hogy a társulatot a tévéközvetítések, a szilveszteri gálaműsorok révén az egész ország megismerhette, büszke a középiskolások irodalmi vetélkedőjére, az ökumenikus hétvégékre, a teltházas előadásokra. Jelenlegi munkáiról szólva elmondta, hogy Goldoni Mirandolináját rendezi, és a színházban folynak Hunyady Sándor A három sárkány című vígjátékának próbái is.Hozzátette, hogy jövőre hét bemutatót terveznek Szolnokon, valamint az idén sikeres előadásokat is műsoron tartják a következő  évadban. "Sikerült Szolnokon igazi repertoárszínházat létrehozni" - mutatott rá az igazgató. Balázs Péterrel készült interjúnk itt olvasható.

Miklósa Erika - "Innen kell továbblépnem"

Sportolói múltja, a küzdeni tudás rengeteget segített Miklósa Erikának, aki szerint az énekesi pályához ugyanúgy állóképesség, türelem, kitartás és szorgalom kell. Miklósa Erika beszámolt arról, hogy a budapesti közönség szombaton Richard Strauss Arabellájában láthatja és hallhatja. "A premier előtti finisben remekül érzem magam. Fiakermillit énekelem, ez karakterszerep és pompás feladat. Zeneileg nehéz mű, de én könnyen beszélek, mert már legalább 30 előadás van mögöttem. Az európai operajátszás egyik nagy mesterével, Götz Friedrich rendezővel tanultam meg a szerepet Zürichben, méghozzá igencsak alaposan" - fogalmazott a művész.  Miklósa Erikának az idei a 22. évada a budapesti operaházban; 1990-ben mindössze húszévesen Papagenaként debütált az Erkel Színházban. "Sok mindenen átmentem, mégis úgy érzem, mintha most kezdődne minden, innen kell továbblépnem" - vallotta.

Igen fiatalon és erősen kezdett, ezért a legtöbben rövid pályát jósoltak neki. "Elfelejtették vagy nem vették számításba, hogy én sportolónak indultam és lelkileg az is maradtam. Ez a mentalitás, a küzdeni tudás rengeteget segített nekem, mert az énekesi pályához ugyanúgy állóképesség, türelem, kitartás és szorgalom kell. Valamint fegyelem, ami hosszú távon nagyon kifizetődik" - fogalmazott Miklósa Erik, aki ebben hitt és amit körülötte mondtak, az nem tudta megingatni. "Csináltam a dolgomat és nem törődtem semmi mással" - jegyezte meg.
A szoprán rövidesen Barcelonába utazik, a Gran Teatro del Liceuban énekel, majd északnak veszi az irányt, Malmőbe. A következő évadban rendezi Ascher Tamás A varázsfuvolát, az Éj királynője lesz ott is Miklósa Erika. A következő negyedévben szüksége lesz sportolói állóképességére, mert Chicagóban, San Franciscóban, azután Münchenben lép fel. Úgy tudja, szép feladatok várják a következő szezonban a Magyar Állami Operaházban is. 
"Nem lesz időm azon gondolkodni, hogy jaj, istenem, Kossuth-díjat kaptam. Aminek persze nagyon örülök, mert ez tényleg a legnagyobb elismerés, amit az ember a hazájától kaphat. De kötelez is, eggyel magasabb fokozatra kell kapcsolni" - mondta az operaénekes.

Pásztor Erzsi - "Most elérkezett ez a boldog pillanat"

Fontosnak tartja a kortárs magyar drámairodalom jelenlétét a színházak repertoárján Pásztor Erzsi színművész. "Mióta kezemben van az értesítés, hajnalonként felriadok, s rögtön az eszembe villan: te jó ég, én Kossuth-díjas vagyok! Még mindig nem akarom elhinni. Ha rágondolok a kitüntetésre, elönt az öröm, s a boldogságtól szinte elgyengülök" - mondta Pásztor Erzsi az MTI-nek. 

Pásztor Erzsi több mint fél évszázada van a pályán.  "36 évesen játszottam Orbánnét először Pécsen, akkor még nem tudtam, hogy milyen érzés az, ha megdagad az ember lába. A későbbiekben két másik rendezésben is színre vittük. Időközben belenőttem Orbánné figurájába. Visszatekintve úgy érzem, ajándékba kaptam ezt a szerepet. Orbánné az enyém. Meg is szoktam tréfásan jegyezni ha másutt játszották, hogy lehet ez, amikor én nem vagyok ott. De az biztos, hogy Örkény is benne van a Kossuth-díjamban" - fogalmazott a színművész
Pásztor Erzsi kedveli a karakterszerepeket, 75 évesen is igazi komika, de nem állnak távol személyiségétől a drámai szerepek sem. "Leginkább a tragikomikumot kedvelem, amikor a néző egy nagyot kacag, de azért a torka is összeszorul" - fogalmazott. 
Mióta nyugdíjas, vendégművészként lép fel ott, ahova hívják - Szegeden, Sopronban, Győrben. Kedveli a közösséget, jó kedélyű, invenciózus társulathoz mindig is szeretett tartozni, ezért is sajnálja, hogy a társulati forma szertefoszlóban van a hazai színházi életben. 
Az idei évadban A Gézagyerek anyaszerepét alakította nagy sikerrel a Győri Nemzeti Színházban. "Nem tudtam ellenállni a csábításnak, a Háy-darab a szívem csücske. A társulat remek, jó velük együtt dolgozni" - mondta. Most A doktor úr megy Sopronban, Molnár Ferenc vígjátékában Marosinét játssza. Szerencsére új feladatban sincs hiány, március végén Paul Portner Hajmeresztőjében találkozhat a közönség Pásztor Erzsivel a Turay Ida Színházban.
Szerepálmai nem voltak, így legalább nem érte csalódás, viszont tudott örülni minden apró sikernek nemcsak a színpadon, hanem az életben is - avatott be derűs életszemléletének titkaiba. "Örömmel tölt el, ha az utcán ismeretlenek megszólítanak, pedig akár azt is gondolhatnák rólam, hogy undok vagyok, akár Janka a Szomszédokból. Mégis odalépnek hozzám és ez jó. Emberségre, szerénységre, humánus gondolkodásra az édesanyám nevelt. Talán mindez hozzájárul ahhoz, hogy szeret a közönség. Jó érzéssel tölt el, ha másoknak örömet tudok okozni akár a világot jelentő deszkákon, akár a mindennapokban. Nemrég egy idős hölgy az utcán rám köszönt, s azt mondta, művésznő, önnek a hangja miatt Kossuth-díjat adnék. Én ugyanis korábban sokat szinkronizáltam. És most elérkezett ez a boldog pillanat" - fogalmazott. Pásztor Erzsivel készült interjúnk itt olvasható.

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja felesége társaságában a Parlamentben Piros Ildikóval

Piros Ildikó - "A gáncsoskodókkal nem foglalkozom"

"Elmondhatatlan örömöt éreztem, amikor megérkezett az értesítés" - mondta Piros Ildikó színművész, miután átvette a Kossuth-díjat szerdán a Parlamentben. "Mióta tudom, hogy Kossuth-díjjal tüntetnek ki, azóta próbálok visszanézni. Negyvennégy éve, húszévesen kerültem a Madách Színházba, rögtön főszereppel debütáltam és attól kezdve töretlen volt a pályám" - fogalmazott.

Felidézte, hogy mögötte van a világirodalom és a magyar drámairodalom összes nagyszerű női szerepe. "Ez nem adatik meg minden színésznőnek. Hetvennél több főszerepet alakítottam, hetvennél több nő életét éltem meg. Ez önmagában csoda. Shakespeare és Tennessee Williams, Schiller és Arthur Miller, Molnár Ferenc, Sarkadi Imre, Tamási Áron, Sütő András, Szabó Magda gondolatait közvetíthettem. Ennél gyönyörűbb adományt nem tudok elképzelni a sorstól, de ez felelősség is egyben. Mi színészek, Thália papjai vagyunk, szolgálunk. Én mindig is ennek tudatában mentem fel a színpadra. Nem díjakért dolgoztam, soha nem jutott eszembe, hogy  Kossuth-díjasnak kell lennem. Most mégis úgy gondolom, hogy a Kossuth-díj a pályám koronája" - összegezte eddigi pályafutását a színésznő.
Mint mondta, kedvenc szerepei közül lehetetlen csupán egyet kiemelni, inkább azokról a pályatársakról szólt, akik meghatározták színészi működését. "Amikor bekerültem a Madách Színházba, együtt játszhattam Bessenyei Ferenccel, Tolnai Klárival, Kiss Manyival, Mensáros Lászlóval, Pécsi Sándorral, Huszti Péterrel, ők valamennyien az életemhez tartoznak" - fogalmazott Piros Ildikó.
A színházi fellépések mellett száznál több filmben és televíziós alkotásban játszott a kitüntetett művész. A sok munka mellett férjével, Huszti Péterrel három fiút neveltek. Ehhez persze kellett az, hogy a gyerekek megértsék, mennyire fontos a hivatás szüleik számára és kellett a nagymamai segítség is. "Két éve halt meg az édesanyám. Ez a díj az övé is és már nem tudom neki megmondani. Tudom, hogy tudja, de ez mégis más" - jegyezte meg összeszorult torokkal.
Piros Ildikó a gáncsoskodókkal nem foglalkozik, a segítőket tartja fontosnak, azokat, akik kiválasztották. A kitüntetés okán emlékezik Várkonyi Zoltánra, akinek az osztályába került a főiskolán, Ádám Ottóra, aki vezető színészként szerződtette a Madách Színházba, valamint megemlítette Vámos Lászlót és Kerényi Imrét is.
"Kerényi évtizedek óta rendez engem, üti a fejemet, s ahogy mondani szoktam, kockára vág a színpadon, de én hiszek neki, mert mindig jó irányba terel. Az első fellépésem rendezője ő volt, s mostani legnagyobb sikerünket Huszti Péterrel, a Kései találkozást is ő állította színpadra. A kollégák megtiszteltek azzal, hogy az Arbuzov-dráma főpróbájára beültek. Nagyon ideges voltam, hiszen kollégák előtt játszani a legnagyobb megmérettetés. Megkönnyebbültem, amikor a főpróba után sorra gratuláltak. A másnapi premieren pedig hatalmas volt az ováció, a közönség hosszú perceken keresztül állva tapsolt a József Attila Színházban" - mondta Piros Ildikó.

Reviczky Gábor - "Minőségi tanúsítványként fogható fel"

Reviczky Gábor szerint minőségi tanúsítványként fogható fel, ha valaki megkapja a színészi pályán elérhető legmagasabb elismerést.  "Boldog vagyok, hogy értékelték a pályán töltött életemet és a minőséget" - mondta Reviczky Gábor, felidézve, hogy 2007-ben már részesült alternatív Kossuth-díjban, amely a figyelem felkeltésére szolgált a baloldali kormányzás idején, jelezve: vannak itt mások is. "Most sikerült megkapnom az igazit is, az állami elismerést" - hangsúlyozta. Reviczky Gábor az indoklás szerint groteszk, ironikus karakterek fanyar humorral és kivételes művészi erővel történő megformálásáért, nagy főszerepek és karakter-epizódszerepek interpretálásában egyaránt kimagaslót nyújtó, sokoldalú, rendkívül közkedvelt művészi pályafutása elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

A színművész pályája fontos állomásaként említette a kaposvári indulás időszakát, az Ascher Tamás rendezte Pinokkiót és az Ördögök című előadást, amelyre különvonattal érkeztek a nézők Kaposvárra, és amellyel megnyerték az annak idején Debrecenben tartott országos színházi fesztivált is.
Mérföldkövet jelentett pályáján, amikor a budapesti Vígszínházhoz szerződött 1979-ben, és bemutatták Csurka István nagy sikerrel játszott Deficit című darabját. Emlékezetes volt számára, amikor 1973 nyarán Szentendrén a bolondot játszotta a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabban, amelyben Őze Lajos volt Malvolio, majd az is, amikor később egy másik előadásban ő vette át ezt a szerepet Andorai Pétertől - sorolta Reviczky Gábor.
A hosszú idő alatt, amelyet a Vígszínházban eltöltött, főleg vígjátékokban játszott. "Nem igazán feltételezték rólam, hogy komoly színész is vagyok"- mondta, hozzátéve, hogy erre sikerült rácáfolnia a Hegedűs a háztetőn Tevje-szerepében. Felhívta a figyelmet arra, hogy magyar musicalt még soha nem játszottak annyiszor, mint az 1996-ban bemutatott A dzsungel könyvét, és soha nem játszotta ennyiszer színész ugyanazt a szerepet, mint ő Balu figuráját. A vígszínházi rekordok között említette, hogy túl vannak a 12 éve műsoron lévő Képzelt beteg 200. előadásán is.
Filmszerepeiről szólva elmondta: júliusban nyomozót játszik a Liza, a rókatündér című filmben Ujj Mészáros Károly rendezésében, emellett szerepel egy Kapitány Iván rendezte tévésorozatban és két további filmre is kapott felkérést.

Székely László - "Ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal"

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyarszínházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész az MTI-nek.

Székely László az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.
Elmondta: jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. Felidézte, hogy 1994-ben a három tenor (Pavarotti, Domingo, Carreras) Los Angeles-i fellépéséhez is készített díszletet. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmazott.
Mint mondta, Szolnokon Hunyady Sándor A három sárkány című darabjának bemutatójára készül, ezután Kolozsváron Donizetti A szerelmi bájital című operájához készít díszletet, emellett számos további felkérése van. Szólt arról, hogy ma már nem vállal egyszerre annyi munkát, mint korábban, a szakmai rangja is erre kötelezi.
Rámutatott: a színházak ma nagyon rossz állapotban vannak, az épületek tönkremennek, a háttéripar megszűnőben, a kivitelező gárda szakemberei kihaltak. Pedig a színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.
Hozzátette: 25 évig tanszékvezető volt az egyetemen, ahol a mai középnemzedék tagjai közül tanítványa volt számos olyan tehetséges tervező, aki most az anyagi lehetőségek szűkössége és a háttéripar felszámolása miatt küszködik munkájában. "Tény, hogy mindenkinek meg kell húzni a nadrágszíjat, de van egy olyan pont, amikor nincs tovább, mert annak már katasztrofális következményei lesznek" - mondta, hozzáfűzve, hogy az igazi kulturális élmények helyett a talmi, a népbutítás kerül egyre inkább előtérbe. Mint mondta, mindezek ellenére optimista, reménykedik abban, hogy a fiatalok, illetve a kulturális kormányzat rájön, hogy a színházművészet igenis nagyon fontos dolog.
Pályájáról szólva felidézte: egy olyan korosztállyal dolgozhatott együtt, amelyre büszke, tanára volt Oláh Gusztáv, Varga Mátyás. A szakmaiság fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy sokat kell dolgozni, nagy alapossággal. "Mindig úgy kell rajzolni, hogy bármely pillanatban meghalhatok, és akkor is meg lehessen valósítani a terveim alapján azt, amit elképzeltem" - mutatott rá.
Elárulta, hogy az élete folyamán talán 3-4 olyan mű volt, amely azt az érzetet keltette benne, hogy sikerült létrehoznia valami csaknem tökéleteset. Székely Gábor rendezővel közös munkáit idézte fel, köztük az Athéni Timon, a Troilus és Cressida, a Tarelkin halála, a Menekülés és a Danton halála című előadást említette. Büszkélkedhet azzal, hogy csaknem az összes Goldoni-, Moliere- és Shakespeare-darabhoz tervezett díszletet.
"Aki nem képes revideálni a saját munkáját, az megszűnik alkotó embernek lenni" - ismertette ars poeticáját, rámutatva, hogy, az újrakezdés, újratervezés képességét a szakma alapjának tartja.

Forrás: MTI