Zenés tavaszt kívánunk!

Az évad hátralévő részében három nagyszabású gálával örvendezteti meg a teátrum az operett-műfaj kedvelőit. A legújabb, februárban nagy sikerrel bemutatott Borban a vigasz...! mellett a Huszka Jubileumi Gála, illetve az Ez Hungarikum szerepelnek műsoron - sztárszereplőkkel.

A 20. század hajnalán Huszka elsőként használt új magyar hangot az operett műfajában. A komponista nyomán vált világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán járt Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán ő tudta legjobban és legkövetkezetesebben a verbunkos hangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Rá emlékezünk nemzeti ünnepünkön, március 15-én ugyanis két alkalommal láthatják a nézők a Huszka Jubileumi Gálát.

Huszka 1902-ben bemutatott Bob herceg című műve volt az első operett, melyet külföldön is játszottak. 1903. november 6-án Aranyvirág című kompozíciójával nyitották meg a Király Színházat. További operettjei: Gül baba (1905), Tündérszerelem (1907), Nemtudomka (1914), Lili bárónő (1919), Mária főhadnagy (1942). Több daljáték (Erzsébet - 1939, Gyergyói bál - 1941, Szép Juhászné, Szabadság, szerelem - 1955) és számos dal (Petőfi-ciklus, Két veréb) fűződik a nevéhez.

A március 15-i, Böhm György által rendezett gálán a többi mellett Huszka egyik leghíresebb művéből, a Mária főhadnagyból is felcsendülnek a közismert dallamok, amely éppen az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején játszódik. A Budapesti Operettszínház műsorában fellépnek a színház művészei és a színpadon maga Huszka Jenő is feltűnik Szabó P. Szilveszter alakításában.

Náray Erikát főleg musicalekből ismerheti a közönség, a Huszka Jubileumi Gálában azonban a Lili bárónőből adják elő közös dalukat Lehoczky Zsuzsával és Jantyik Csabával. "Sokszor elmondtam már, de mindig meglepődnek rajta, hogy én komoly operett-rajongó vagyok. Az operettek 100%-a világszínvonalú és szenzációs! Mindig rájövök, hogy örökérvényű művekről van szó, amelyek fantasztikusan vannak megírva és hangszerelve. Akkoriban nagyszerűen komponálták a dalokat, tudták, mitől lesz mutatós, kényelmesen énekelhető és persze sláger! Hatalmas adomány, hogy régen olyan kreativitással készültek a dalok, hogy azokat egy adott szerző bármelyik művében föl lehetett és lehet használni. Néha már azt sem tudjuk, melyikben hangzott el eredetileg. Összességében azt gondolom, hogy az operett egy nagyon hálás műfaj, a gálákban pedig amikor elhangzik például a Délibábos Hortobágyon, azzal semmi nem tudja fölvenni a versenyt. Nagy álmom, hogy egyszer a Hajmási Péter, Hajmási Pál megaslágert énekelhessem, mert egyszerűen verhetetlen!" - mondja Náray Erika.

Peller Károly igazi "gálaspecialista", rendszeres szereplője ezen produkcióknak. Természetesen a Huszka Jenő emlékére összeállított műsorban is fellép. "Nagyon szeretem Huszka zenéjét, a Lili bárónőben és a Mária főhadnagyban találkoztam vele. Utóbbi azért jelentős, mert először egy kis szereppel kezdtem, Herbertet alakítottam, majd Gálvölgyi János után eljátszhattam Zwickli Tóbiás szerepét. A gálán ebből az operettből Faragó Andrással és Oszvald Marikával közösen adjuk elő a Ladilom című dalt. A Darumadár fenn az égen pedig azért kedves számomra, mert lírai hangvételű, ezáltal egy másik énemet mutathatom meg benne."

Áprilisban három alkalommal tűzi műsorára a színház az Ez Hungarikum című produkciót, amelyben még több dal hangzik majd el Fényes Szabolcstól, hiszen idén ünnepeljük az alkotó születésének 100. évfordulóját. A gálaesten az ő és a többi nagy operett-szerzőnk életének és munkásságának bizonyos epizódjainak felidézésével száguldanak végig a magyar operett történetének több mint száz esztendején, Böhm György rendezésében. Kalandos vállalkozás ez, hiszen óriási anyagból kellett válogatni, de remélik, a nézőknek ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen az alkotóknak volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutatták. Sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak majd, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert... annyira magyar!

A harmadik nagyszabású műsor a februárban hatalmas sikerrel KERO® rendezésében bemutatott Borban a vigasz...! - Lovagrendi Operett Gála, amely március 25-én, 26-án, 28-án és április 13-án, 14-én, 18-án és 19-én ismét látható lesz, a szokásokhoz híven borlovag-avatással egybekötve. A fergeteges hangulatú, mulatós műsor szünetében a megjelent borvidékek képviselői pedig ingyenes borkóstolóval várják a kedves nézőket az emeleti nézőtéri büfénél!

Kállai István és Nemlaha György író-szerkesztő-páros színes összeállítása során látványos díszletek és jelmezek között valódi zenei csemegék - elsősorban a szőlőről, borról, szüretről szóló operaáriák, operett-részletek, megannyi népszerű sláger, no meg szellemes jelenetek - kaptak helyet a Budapesti Operettszínház a Hungarikum Szövetséggel együttműködésben létrejött gálájában.

A látványos műsorban az operett műfajának fiatal sztárjai és a "nagy nemzedék" közösen szerepelnek, adnak elő borhoz kapcsolódó híres melódiákat: a produkcióban szerepel szőlőtaposás, bordal, orosz tánc, részeg utcaseprő és pityókás bejárónő...

Boncsér Gergely fantasztikusnak tartja az előadást. "Nagyszerű azzal szembesülni, hogy mennyi nóta létezik a magyar borról, mulatós hangulatról. Én egyébként, mint minden férfi, nagyon szeretem a bort, főleg a száraz vöröset. Szerencsések a nézők, hogy mindegyik vidék borából kaphatnak borkóstolót a szünetekben!" - meséli a művész.

Kellemes zenés tavaszt kívánunk mindenkinek!

Forrás : Budapesti Operettszínház