Új bemutatóra készül a Frenák Pál Társulat. A Hymen első előadására március 29-én, 20 órától kerül sor a Trafóban.
Frenák Pál táncos-koreográfus 1999-ben tért vissza Magyarországra, hogy megalapítsa nemzetközi színvonalú magyar táncegyüttesét. A hazai táncéletbe egy radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére.
Frenák Pál ezúttal egy esküvőre invitálja nézőit, egy hatalmas hófehér térbe, ami képtelen megőrizni tisztaságát. Az előadás főszereplője a menyasszony (Jantner Emese), aki szintén fehérben a nagy napra készül: az esküvőjére, amit kislányként szépnek, ártatlannak, boldognak képzelt el. Jelen vannak a testvérei is: a mozgássérült öcs (Holoda Péter), a fattyú cigánylány (Vasas Erika) és a felsőbbrendűség gőgje ellenére vonzó báty (Feicht Zoltán). Négy testvér, mégis nagyon eltérő életutak, érzelmek, törekvések és gondolatok. Ezt a képet tovább színesíti a vőlegényjelölt (Nelson Reguera), aki nagyon máshonnan érkezett.
Ez az öt ember vívja harcait a rideg, kiüresedett fehér térben. Az alkalomhoz illően ők is fehérbe öltöztek, de hiába e civilizációs álca, ösztöneik, vágyaik, beteg gondolataik újra és újra felsebzik ezt a teret. Indulatok, félelmek, megvetés, aljasság, megalázás – az emberi gonoszság ezer arca jelenik meg, akár a ma társadalmában. Közösséget kellene teremteniük, de az összefogás, a másság elfogadása helyett csak dulakodásra, pusztításra képesek. Frenák Pál talán soha nem fogalmazott ennyire nyíltan, nem reflektált ilyen pontosan a hétköznapi életünkre. Ezen az estén egy nyers erő ellenállhatatlanul sodorja nézőjét, hogy – tanúként és résztvevőként – egy család belső viszonyaiban az örök és mégis véges emberi játszmák fájdalmas mintázatát fedezhesse fel.
Frenák Pál mindig az ösztönök, az emlékképek, a tudatalatti világába hívta nézőit, szembenézésre kényszerítve nem csak a táncosait, hanem a közönséget is. De talán soha nem készült ennyire sötét, sebzett, kétségbeesett előadása. Hiába a szűziesen fehér tér, hiába a vidám összejövetelnek ígérkező esküvő, a koreográfus ezúttal sem kegyelmez nézőinek: szembenézésre szólít fel önmagunkkal, a minket körülvevő egyre barbárabb világgal, a saját civilizált rítusaink mögé rejtett agressziónkkal, előítéleteinkkel. A lázas, izzó formanyelv marad, azonban – mintha egy új úton indulna el – kiforrottabb, átgondoltabb megfogalmazásban bátran reflektál mindennapjaink kétségbeejtő eseményeire.
forrás: Frenák Pál Társulat
Frenák Pál Társulat: Hymen
Koreográfia és szcenográfia: Frenák Pál
Koreográfus-asszisztens: Nelson Reguera
Táncosok: Feicht Zoltán, Holoda Péter, Jantner Emese, Nelson Reguera, Vasas Erika
Szöveg és dramaturgia: Varga Mátyás
Díszlet: Majoros Gyula
Zenei kompozíció: Gilles Gauvin
Fény: Marton János
Hang: Hajas Attila
Produkciós menedzser: Ujvári-Pintér György
Bemutató: 2012. március 29., csütörtök 20.00
Helyszín: Trafó – Kortárs Művészetek Háza
További előadások: március 30. és 31.
Az előadás hossza: 60 perc
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.