A Bábosok Világnapja, azaz március 21. alkalmából Joan Baixas üzent. Ezt közöljük.
Ünnepnap a mai
Ma nem nyitjuk ki az újságokat, kikapcsoljuk a hírközlő csatornákat és köszöntjük a művészetet és a társulatunkat. Különleges nap ez a mai, a Bábozás Világnapját ünnepeljük.
Nem feledkezhetünk meg azonban a bánatról, a fájdalmas valóságról és arról a szegénységről, nyomorról, amely a világunkat sújtja. De éppen azért, mert nem akarunk felejteni, most egyszerre az emberi méltóságot és azt a csillapíthatatlan vágyat is üdvözöljük, amely az életet ünnepli a balszerencsével és a halállal szemben.
A művészet ennek a méltóságnak a himnusza, összehozza a múlt és a jövő generációit, kultúráit, nemzettségeit. A művészet összekapcsolja azokat az embereket, akik együtt, egy időben néznek ugyanabba az irányba, csodálják a művet és fedezik fel együtt az ismeretlent. Az alkotó és a néző válik eggyé ilyenkor. Minden művészi megnyilvánulás egy homokszem a valóság gépezetében.
Minden alkalommal, amikor életre keltünk egy karaktert, újra és újra aláírunk egy függetlenségi nyilatkozatot. A képek és szavak, az értelmezés, az elbeszélés, akár egy rakoncátlan gyermek, a báb megerősíti az ártatlanság, a boldogság iránti elkötelezettségünket, de egyben megmutatja a másik végletet is, a kegyetlenséget.
Az ártatlanság pedig fontos és termékeny, ahogyan azt Jarry, Kurosawa, Miró, Arseniev és sokan mások már bebizonyították.
Kegyetlenséget pedig a jelmezzel és egy gúnyos arckifejezéssel bármikor mutathatunk.
„Az állatok úgy élnek a természetben, akár víz a vízben.” – tartja Mircea Eliade. Ez alapján kimondhatjuk: a báb úgy él a képzeletben, mint víz a vízben.
„Egy hely, ahol találkozik az állat- és növényvilág körforgása, a föld és a víz és az emberek képzelőereje, ahol a bábos úgy játszhat, mint egy király, nem mérlegel, nem lép közbe, csak virágzik a művészete.”
„Az embert a tudata, az értelme emeli ki az állatvilágból, talán nem is véletlen, hogy az első ember által megszemélyesített élőlények az istenek voltak. Az értelem tesz minket emberré.” - Eme filozófiai eszme tökéletesen összefoglalja a bábos fő feladatát: életre kelteni az élettelent és bevonni a nézőket is ebbe a varázslatba.
Már jó néhány éve annak, hogy egy maroknyi bábosnak az a bölcs ötlete támadt, hogy létrehoznak egy olyan társaságot, amely segíti a nemzetközi tapasztalatcserét.
Az UNIMA mára a valóságunk része, világszerte ismert és elismert és mindent megtesz, hogy a művészetet és az emberi méltóságot érintő kérdésekben a hozzáértő emberek minél többet tehessenek.
Áldjuk hát meg az isteneket, hogy ezt a szakmát adományozták nekünk, köszönjük nagyapáinknak, hogy létrehozták az UNIMÁT és ünnepeljük a művészetet, a képzelet csodálatos hatalmát. Köszöntsük együtt a bábozást!
Barátaim, kellemes időtöltést kívánok erre a napra!
Joan Baixas
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.