Megnyitásának 10. évfordulóját ünnepli vasárnap a Nemzeti Színház. A jeles alkalomból átadják a Rákóczi híd pesti hídfőjénél a néhai nemzet színészeit ábrázoló dekorációs falfestményt, két kiállítást is megnyitnak ezen a napon, este pedig Az ember tragédiája díszelőadását láthatja a közönség.
Átadják a falfestményt
Mint írják, a jubileum alkalmából délután 2 órakor átadják a Rákóczi híd pesti hídfőjénél a néhai nemzet színészeit ábrázoló dekorációs falfestményt, majd megnyitják a mű elkészítését dokumentáló kiállítást és werkfilmet mutatnak be a Nemzeti Színház nézőtéri büféjében.
A Suppré-Neopaint kreatív ügynökség TűzfalRehab elnevezésű programjának keretében készült falfestmény megvalósításához a Nemzeti Színház együttműködő partnerként csatlakozott, mert így emléket állíthatnak egy olyan művészeti ág elhunyt képviselőinek, amelynek alkotásait csak fénykép- vagy filmfelvételek őrizhetik meg. Ily módon az utca embere is nap mint nap találkozhat a magyar színházművészet nagyjaival.
Az örökösök, hozzátartozók és fotóművészek hozzájárulásával Komlós Juci, Lukács Margit, Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc portréit festették meg. Darvas Iván portréjának megjelenítéséhez örökösei nem járultak hozzá.
Mivel az új Nemzeti Színház 10 éves története a 2002-es és a 2012-es Tragédia-előadások között ível, fotópályázatot hirdettek, amelyre a drámai költemény ihlette fotókat vártak. Arra kértek fel minden érdeklődőt - amatőr és hivatásos fotográfusokat egyaránt -, hogy olvassák újra Madách művét és gondolataikat, érzéseiket komponálják képpé. A beadási határidő lejártáig 24 pályázat érkezett. A Nemzeti Színház előcsarnokában vasárnap fél 7-kor nyíló jubileumi fotókiállításon a legérdekesebb alkotásokat mutatják be.
"A Nemzeti Színház mindenkié"
Este 7 órakor Madách Imre Az ember tragédiája című színművének díszelőadásával - amely előtt beszédet mond Réthelyi Miklós, a kulturális tárca vezetője - emlékeznek meg a színház 2002-es megnyitásáról és a nagyszabású nyitóelőadásról.
"A Nemzeti Színház mindenkié. Hiszünk abban, hogy a színház repertoárjában mindenki - korra, képzettségre, lakóhelyre, szociális helyzetre való tekintet nélkül - találhat maradandó élményt nyújtó előadást" - áll a színház közleményében.
Mint írják szeretnék, hogy a jeles évforduló alkalmából olyanok is nézőikké válhassanak, akik vidéken élve, anyagi lehetőségeik miatt nem tudnak Budapestre utazni a Nemzeti Színház előadásaira. Számukra nemcsak a díszelőadásra szóló színházjegyeket, hanem - az E.ON Hungária Zrt. támogatásának köszönhetően - az utazást is ingyen biztosítják: az előadásra 10 vidéki városból mintegy 450 pedagógust várnak. A Nemzeti Színházba érkező buszokon a társulat egy-egy tagja kíséri majd idegenvezetőként az utasokat.
Színháztörténelem
A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára: A magyar játékszínről című, 1832-es röpiratában indítványozta egy nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.
A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába, két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna-parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.
Az új Nemzeti Színház a Duna partján 2002. március 15-én Az ember tragédiája Szikora János által rendezett előadásával nyitotta meg kapuit.