Zenés színpadi játék készül a Csokonai Színházban Antoine de Saint-Exupéry élete és művei alapján.
„Amit gyűjtöttél, az nem készlet az életre, hanem méz a méheknek az örökkévalóság telére". Antoine de Saint-Exupéry
Mi készül Debrecenben?
Antoine de Saint-Exupéry a legtöbben A kis herceg alkotójaként ismerik. Sokan azt is tudják róla, hogy pilóta volt és repülős könyveket írt, például Az ember földjét meg az Éjszakai repülést. Életét mindig is legenda övezte. Az ÍRÓ és PILÓTA, aki civil biztonságát és alkotói nyugalmát is feladta azért, hogy a hazájáért harcoljon. Évekkel 1944. július 31-i eltűnése után sokan tudni vélték, hogy valójában nem halt meg: felderítő gépét ügyesen elrejtette a svájci hegyek között, és félrevonultan a világtól, egy kis hegyi kunyhóban csak az alkotásnak él, tán egészen a mai napig...
Gyermek- és fiatalkorába édesanyja, Marie Exupéry versein, valamint anyjához írt, később szintén publikált levelein át, és feleségének visszaemlékezésein keresztül pillanthatunk be. Ugyanis a fenti forrásokból táplálkozó, mozaikszerűen szerkesztett szövegekből, dalokból és koreográfiákból születik meg a debreceni ősbemutató, a Kóbor csillag, melynek szövege Mispál Attila és Zalán Tibor munkája. Főbb szerepekbe: Újhelyi Kingát, Kóti Árpádot, Mercs Jánost és Mészáros Tibort láthatják majd a nézők Mispál Attila rendezésében. Az ősbemutatóra 2012. március 30.-án kerül sor a Csokonai Színház nagyszínpadán.
Kóti Árpád mesélt új szerepe kapcsán Szász Zsoltnak
Kóti Árpád, a Csokonai Színház doyenje tavaly ünnepelte 77. születésnapját és most ismét egy jelentős szerepben lép színpadra: a Kóbor csillagban Güthert játssza. Nem szeret interjút adni, közli velem az asszisztens. Így aztán amikor megjelenik tavaszi napfényben, az utcára nyíló büféajtó keretében, próbálom tréfásra venni a figurát. Nem adok interjút mondom, mire ő harsányan: „én meg nem kértem”. Mire leér a tizenkét lépcsőfokon, megegyezünk, hogy hogylétéről nem kérdezem.
– 2006 óta mindenféle formabontó darabban játszott. A Liberté 56 után, amiben szintén repülős volt, a Képzeletbeli operett volt ilyen különleges, meg most a Kóbor csillag. Hogy érzi magát a fiatalok között, a „csikócsapatban”?
– Csikos, Miske, ha ezekre gondol mint fiatalokra, akkor egész jól.
– Az örökifjakra feltétlenül, meg az újakra is, akikkel most van együtt először.
– Én jól vagyok köztük, szeretem őket. Végül is ők viszik tovább – ha tudják, meg ha lehet –ezt a pályát.
– Milyen embernek ismerte meg Saint-Exupéryt, a főhőst, ezt az aviatikus íróembert?
– Az biztos, hogy egy szeretnivaló pacák, egy művelt, nagy kaliberű figura. Korának egyik, ha nem a legnagyobb pilótája.
– Ezt megelőzően ismert tőle valamit?
– Be kell, hogy valljam, semmit. Sajnos. Aztán nyáron a nejemmel kiültünk az öreg diófa alá és egyvégtében végigolvastam A kis herceget. Nagyon meglepődtem, hogy mi minden van ebben a mesében. Tüneményes az embersége, a gondolati üzenete és még humora is van.
– A kis hercegből ebbe a darabba is bekerültek részletek, de Saint-Exupéry összes jelentős írásából felvillannak szövegek. A szerepformálásban kíván az valami speciális színészi technikát, hogy egy lényegében epikus szövegszövetben kell megalkotni a figurát?
– Szerintem a színész játssza el azt, amit a rendező kér. De az, hogy Attila egy filmes, az azért érződik. A darab teli van nagy képi vágásokkal, filmszerű megoldásokkal. Nagyon színes és mozgalmas.
– A darabban Günther figurája adja a keretet. Vele kezdődik és végződik Antoine de Saint-Exupéry nem mindennapi története. Günther egyszerre a gyilkosa, saját lelkiismeret-furdalásának áldozata és az egyetlen hiteles tanú, aki még él és beszámol az utolsó pillanatokról.
– Az előadás egy 88 éves ember visszaemlékezése, akit mit Günthernek hívunk. Ő volt az a német ember, aki lelőtte Saint Exupéry gépét. És ez csak néhány éve derült ki. Ezzel eljutunk a mába és így mindenkihez közel kerülhet a történet, be lehet lépni Exupéry világába. Különös, hogy a mai korban kerülnek elő ismét a gondolatai. Talán most még fontosabbak az üzenetei, mint amikor kiadták a könyveit. Azt hiszem, hogy én is előveszem azokat, amiket még nem olvastam.
– Azt kérte, ne kérdezzem meg: Hogy van?
– Fél éve nem voltam színpadon! Már nagyon várom. Vagyis útálom. Nagyon szeretem. Szerintem jó lesz. Egyébként Attila jól csinálja. Jó a hangulat.
forrás: Csokonai Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.