Indul a színház a Bethlenben!

A Katlan Csoport új bemutatója, valamint a Hólyagcirkusz Társulat két előadása nyitja a prózai színházi előadások sorát az idei évtől befogadóként is működő Bethlen Téri Színházban, ahol mostantól a jól megszokott táncszínházon kívül prózai, zenés színházi és bábszínházi előadásokat is láthat a közönség.

Időrendben az első a Hólyagcirkusz Társulat, akik 2012. március 28-án, szerdán a Zenekatasztrófa című előadásukat játsszák: etűdöket Thomas Bernhard szövegekre, Szőke Szabolccsal és Rácz Attilával a két művészetromboló zenebohóc szerepében. Végtelenül lecsupaszított „magány-cirkusz", ami öt mutatványon keresztül őrültek módjára jut a kifulladásig. Zene és csend, humor és tragikum között egyensúlyoznak Thomas Bernhard monomániás figurái. „A kultúra egy szemétdomb, amelyen megterem a színház és a zeneművészet, de akkor is szemétdomb, tisztelt uram!" (Thomas Bernhard)

A Hólyagcirkusz április 4-én, szerdán újra a Bethlen téren játszik: Bruno Schulz, Amosz Oz, R. M. Rilke művei, Winkler Gazdag Géza emlékiratai, valamint cirkusz- és reklámtörténeti dokumentumok felhasználásával készült Tudom, hogy élsz című előadásukra várják a közönséget. Játék a halállal, háló nélkül.

A két zenés színházi előadás közötti hétvégén, március 31-én, szombaton kerül sor az első színházi premierre a Bethlenben: Martin McDonagh Vaknyugat című előadását adja elő a Katlan Csoport.

Az impozáns bérház (Bethlen G. tér 3.) forrás: infovilag.hu

A Bethlen Téri Színház története

A hely

A Bethlen Gábor tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, az István utca és a Bethlen Gábor utca metszéspontjában elterülő rombusz alakú tér. A 19. század közepén még dűlőút haladt át a helyén, majd az 1880-as években a Városliget felé kiépülő Erzsébetvárosban 1889-ben alakították ki a teret. Neve ekkortól Bethlen tér, 1931-től Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem után Bethlen Gábor tér. A tér mai arculata csak az 1920-as évek végén alakult ki, ekkor épült fel a zsidó hitközség siketnéma-intézete és a Bethlen tér 3. alatti bérház. A teret délnyugat felől a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának, illetve a Péterfy utcai kórháznak a hátsó homlokzata határolja.

A Bethlen Gábor tér 3. alatt található lakóház Reiner Dezső tervezte eklektikus stílusban, és 1929-re készült el. A kétudvaros épület hét emeletével és mintegy száz lakásával a főváros legnagyobb háború előtt épült bérháza, amely például a Gellért-hegyről nézve is jól láthatóan kiemelkedik a környezetéből. Az épület tetején a II. világháború alatt néhány férőhelyes betonbunkert építettek, ahonnan az egész környező várost tűz alatt tudták tartani. A bunker ma is megvan.

A múlt

A Bethlen Téri Színház 1929-ben kabaréként indult, a tulajdonos Rákosi Tibor 550 személyes filléres kabarét nyitott Kellér Dezső főrendező darabjaival. A kabaré egészen 1933 szeptemberéig működött, csak ekkor tért át a színház vezetése az egész estét betöltő darabok játszására. A Bethlen téren felléptek a kor legnevesebb művészei, többek között Csortos Gyula, Sulyok Mária, Fedák Sára, Kiss Manyi, Gózon Gyula, Feleki Kamil, Kazal László és Bánhidy László. A színház utolsó főrendezője az a Hont Ferenc volt, aki megálmodta 1933-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és a Bethlen téren keltette életre a Független Színpad mozgalmat. A színház vezetése 1935-ben a Royal Színházat (mai nevén Madách Színház) szerezte meg a Bethlen Téri Színház társszínházául és hatalmas költséggel felújították azt, de a befektetés nem térült meg, 1936-ban becsődőltek és ez a Bethlen téren is komoly gazdasági gondokat okozott, majd 1937. január végén a Bethlen Téri Színház is bezárt, és mint színház Csipkerózsika-álomba merült.

A színház bezárását követően a helyiség 1937-től Hollywood, majd 1942-től Bethlen Filmszínház néven, az államosítás után pedig Bethlen moziként működött tovább egészen 1986-ig. 1988-ban költözött Várkonyi Mátyás (a legendás Generál zenekar vezetője) és Miklós Tibor (a zenekar dalszövegírója) ’82-ben alapított Rock Színházukkal a Bethlen moziba. Egy bemutatót tartottak 1993-ban, melynek rendezője Xantus János volt. Ezt követően a Bethlen téren nem tartottak több színházi bemutatót, próbateremnek és raktárnak használták egészen a Rock Színház Operett Színházba való beolvadásáig (1996. június).

Az egykori színház a 30-as években (forrás: OSZMI)

A Közép-Európa Táncszínház (KET) Magyarország első táncszínháza, jogelődjét 1978-ban a Művelődési Minisztérium alapította és 1996-ig tartotta fenn. A KET 1997-től egyesületi formában működik a minisztérium által nyújtott különböző működési támogatásokkal. 1995-ben rendszeresen, de még vendégként, 1996 szeptemberében viszont már a minisztérium döntése alapján végleges megoldásként költözött jelenlegi helyére, a Bethlen tér 3.-ba, amit innentől kezdve Bethlen Kortárs Táncműhely névvel tartott fent a Kulturális Minisztérium. A KET-nek 1997-től sikerült újra játszóhellyé, azaz színházzá avatni az addig csak próbahelyként működő épületet. Azóta sok-sok bemutató (szám szerint 40), felejthetetlen színházi este bizonyította, hogy jól döntöttek. Színház-rehabilitáló, otthonteremtő munkájuk eredményei immár széles körben – külföldön és belföldön egyaránt – ismertek.

A Bethlen Budapesten egy semmi mással össze nem téveszthető színfolttá vált, s az itt működő társulat évek óta meghatározó szerepet vívott ki magának a kerület és a főváros színházi életében. A KET által működtetett Bethlen Galéria immáron tíz éve fogadja havi rendszerességgel a művészet bármely területét fotózó művészek kiállításait. A táncszínház fő ambíciója kezdetektől fogva az, hogy a Bethlen téri épület legyen Erzsébetváros büszkesége, Budapest kulturális életének sokszínű és gazdag palettáján egy semmi mással össze nem téveszthető – épp ezért pótolhatatlan – (szín)háza.

A Bethlen működtetése

A Rock Színház fenntartója a kulturális tárca volt, s a színház megszűnésével az a határozatlan idejű bérleti szerződés, amelyet a hely tulajdonosával, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal kötött a Rock Színház, a tárcára szállt. A minisztérium 1997-től kiemelt két kortárs táncszínházat, a Bozsik Yvette Társulat Nonprofit Közhasznú Alapítványt és a Közép Európa Táncszínház Nonprofit Közhasznú Egyesületet, melyek közvetlen fenntartását ugyanebben az évben alakította át a fenntartó minisztérium, és a Bethlenben biztosított számukra helyet a munkára. Míg a Bozsik Társulat csak a próbáit, addig a KET előadásokat is tartott itt. A hely működtetésének kezelését a minisztérium az általa alapított Nemzeti Táncszínház Kht.-ra bízta. Ez a működés egészen 2011-ig zavartalanul biztosítva volt. Az új jogi környezet viszont már nem engedi, hogy a tárca közvetlenül támogasson civil szervezeti formában működő előadó-művészeti szervezetet, és egy szeptemberi kormányrendelet a „külsős” bérlemények felülvizsgálatát is elrendelte, így a minisztérium a bérleti jog átadása mellett döntött. Ezért az itt dolgozó társulatok a Bethlen Téri Színház Nonprofit Közhasznú Kft. alapítását határozták el, és 2012 januárjától ez a kft. vállalta a hely életben tartását. Ezzel a Bethlen továbbra is az előadó-művészet szolgálatában marad, szolgálja Erzsébetvárost, ahogy az alapítók 1929-ben megálmodták.

forrás: bethlenszinhaz.hu