Különleges vendégművészt láthatnak a kecskeméti Katona József Színház nézői Az eltört korsó című előadásban. Heinrich von Kleist vígjátékában ugyanis Pogány Judit, a Kossuth-, Jászai Mari-, valamint Érdemes művész díjjal is kitüntetett művész alakítja Brigitta asszony szerepét. Erről mesélt a színésznő.
- Színészként vagy nézőként járt-e már korábban Kecskeméten?
Pogány Judit: Több alkalommal is. Színészként az 1977/1978-as évadban játszottam a kaposvári színház tagjaként a Csillag a máglyán című produkcióban, amelyet Kecskeméten is bemutattunk. Nézőként is több előadást láttam Kecskeméten, természetesen akkor is lejöttünk, amikor Hámori Gabi itt játszott, illetve Bagossy László itt rendezett. Az utolsó kecskeméti előadás, amit láttam, a Bánk bán volt, és nagyon vágyom rá, hogy megnézzem a Karamazov testvéreket, mert több kollégám is azt mondta, hogy nagyon jó.
- Most miért vállalta el Az eltört korsó című előadásban Brigitta szerepét?
Pogány Judit: Egyrészt fiatal koromban, körülbelül harminc évvel ezelőtt már játszottam ebben a vígjátékban Évát Gothár Péter rendezésében, Kaposváron. Tehát a darabot jól ismerem, és nagyon jó elmék a pályámon. Másrészt Forgách Andrással, a kecskeméti előadás rendezőjével is hosszú évekre nyúlik vissza a barátságunk, így amikor felhívott, természetes volt, hogy elvállalom a szerepet. Emellett az is plusz pontot jelentett, hogy amikor a kollégáknak elújságoltam: Kecskemétre hívnak, azt mondták, ott jól fogod érezni magad. Színházi körökben az a közvélemény Kecskemétről, hogy jó itt dolgozni – hangsúlyozta Pogány Judit.
- A próbafolyamat során ezt Ön is így érzékelte?
Pogány Judit: Egyértelműen igen. A társulatból minden színészt nem ismerek személyesen, de Az eltört korsó című produkcióban nagyon tehetséges és nagyon szerethető kollégákkal dolgoztam együtt. Egyébként nem véletlen, hogy a szakmában jó híre van a kecskeméti teátrumnak. Egy vidéki színházat nagyon nehéz jól vezetni. Míg Budapesten könnyen válogathatnak az igazgatók és rendezők a stílusok között, mert mindenre van vevő, addig a vidéki színházaknak igenis kötelességük népszínháznak lenni. Ennek nem könnyű úgy megfelelni, hogy ne csak operettet vagy szórakoztató vígjátékokat játsszanak. Úgy érzem, Cseke Péter igazgató nagyon jól vegyíti az izgalmas, kísérletező jellegű darabokat a közönségsikerre számítható előadásokkal.
- Hogyan formálta meg Brigitta asszony szerepét?
Pogány Judit: Mindig azt mondják, hogy ez nagyon izgalmas és jó szerep. Én úgy gondolom, hogy ha az ember játékosan, ízesen és szélsőségesen játssza, akkor sikert arathat vele, de nehéz úgy eljátszani, hogy valóban jó legyen. Hiszen Brigitta asszony ördögöt látott, s ezt úgy kell hihetővé tenni, hogy közben ne legyen hamis az alakítás. Számomra kihívást jelentő feladat volt a próbák során megtalálni a karakternek azt a hangját, amely egy kissé elemelt, mégsem hamis. Ráadásul Brigitta nagyon rövid ideig van középpontban, így még nehezebb nyomot hagyni a nézőkben. De örülök, hogy ezt a szerepet itt, Kecskeméten játszhatom, jó emlék lesz ez is – tette hozzá a művésznő.
- Említette, mennyiben más egy fővárosi és egy vidéki színház feladata. A közönség is más Budapesten, mint például Kecskeméten?
Pogány Judit: Én úgy éreztem, hogy a vidéki városokban néha tompábbak a közönség visszajelzései. Míg a fővárosban sokkal rajongóbb a közönség, és szó szerint verik a tenyerüket, ha tetszett az előadás, addig itt kicsit visszafogottabbak a nézők. De egy produkció után nehéz az ilyesmit megítélni.
- Milyen más munkák várnak Önre a közeljövőben?
Pogány Judit: Nagyon sok előadásom van repertoáron. Tizenhat éve játsszuk teltházzal például az Elnöknők című darabot a fővárosi Katona József Színház Kamrájában, Szirtes Ágival és Csákányi Eszterrel hárman. Ebből az előadásból nem lehet kiöregedni, minél tovább játsszuk, annál színesebb, ízesebb lesz. Számomra ez nem csupán nagy kedvenc, hanem szakmai mérce is: amíg ebben a szerepben jól tudok teljesíteni, addig jó formában vagyok. Egy színész játéka ugyanis a kor előrehaladtával elromolhat. Az Örkény Színházban szintén évek óta játsszuk a Macskajáték című darabot, amit azután kaptam jutalmul, hogy átvettem a Kossuth-díjat. Ebben az előadásban Orbánnét játszom. Egyrészt szerelmes vagyok ebbe a szerepbe, másrészt itt is nagyszerű kollégákkal dolgozom, többek között Molnár Piroskával, Csomós Marival, Jordán Tamással, Békés Italával, illetve az Örkény Színház társulatából Kerekes Évával, Szantner Annával és Polgár Csabával. Ezt a produkciót a televízió is rögzítette, és március 27-én, a Színházi Világnap alkalmából már le is adják. A következő munkám az lesz, hogy Örkény István Macskajáték című kisregényét hangos könyvnek fogom felmondani. Már hatodik éve játszom a Pince Színház és az Örkényi Színház közös produkciójában a Pedig én jó anya voltam című darabot is, ami ajándék a pályámon: ez egy kétszeres gyermekgyilkosság miatt elítélt fiatalember anyjával készült riportokból összeállított dokumentum-anyag. Emellett folyamatosan játsszuk a Finitót, a Jó gyerekek képeskönyvét, a János királyt, A hülyéje című darabokat és az Örkény egypercesekből összeállított előadásunkat is. Szintén nagyon sikeres A Sötétben Látó Tündér című meseelőadás Bagossy László rendezésében, ez egy igazi gyöngyszem a pályámon. Hamarosan újra Bagossy Lászlóval dolgozom majd, utána Kőszegen, a Várszínházban szerepelek egy produkcióban. Ősszel pedig Japánba utazunk a színházunkkal egy tíz előadásos vendégjátékra – tudtuk meg Pogány Judittól.
Forrás: Kecskeméti Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.