Félidőhöz közeledik az IMPRÓ7 2.0 Fesztivál, melynek első három napját pezsgő ötletek, kreativitás, pörgés, meglepetések, önfeledt nevetés jellemezte.
A budapesti IMPRÓ – kreatív töltőállomáson (1066 Budapest, Ó utca 4.) hétfőn az Operettszínház színészei (Impro és Kontra), valamint az Itt és Most nyitották a sort. Kedden izgalmas, kriminális hangulatú produkciókkal mutatkoztak be a Gyilkosok (improvizáció életre-halálra), szerdán pedig a pszichológia nagymesterei, a playback színház nagy öregjeiből álló Pszínház, és a Még 1 Mesét Akciócsport szórakoztatta a közönséget.
Tedd magad szabaddá!
A hátralévő néhány nap is kellemes kikapcsolódást ígér, hiszen a rendezvénysorozaton fellép a hazai improvizációs műfaj színe-java.
Csütörtökön Földessy Margit és az IMposztorok PROdukciója, valamint Hajós András Dalpéksége szerez felejthetetlen perceket. A péntek a Grund Színházé, a Momentán Társulaté és Nyeső Marié. Szombaton az Improvokál és a győri Import Impró lép fel, míg a Szabad a pálya keretében kísérletező csapatok, baráti társaságok, fiatal, induló társulatok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A fesztivál csúcspontja, a szombat esti ImpróLekvár a színházi improvizáció hazai képviselőinek, az Impró7 fellépőinek közös játéka lesz. Az a fórum, ahol a társulatok együtt hoznak létre valami különlegeset: valódi imprószínház, benne mindennel, amit a héten láthattak: klasszikus improvizációval, zenével, személyes történetekkel.
Vasárnap a Soharóza kórus mutatkozik be, s mellette középiskolás csapatok és vállalkozó kedvű felnőttek is kipróbálhatják az improvizációt, a szellemi felszabadítás e szórakoztató műfaját (lásd csatolt sajtóanyag, fotók és program).
A rendezvény házigazdája a Momentán Társulat.
A Momentán beszámolójából:
Figyeljetek, mi alapvetően türelmesek vagyunk, de most begőzöltünk. Elmúlt éjfél, úgyhogy sürgősen csináljatok valamit, mert ez már sok!”
Két alapvetően jóindulatú, de villogó szemű hálóinges csaj áll előttünk. Az első emeleti lakók. Tavalyi Impróhét, második nap. A színpadon a TÁP Színház nyomja a Minden rossz varietét. Artikulálatlanul, de tényleg állat módjára sikongatnak és üvöltöznek valami Rómeó és Júlia paródiajelenetben, és valóban elmúlt éjfél. Én már korábban kimenekültem a színházteremből, sejtettem, hogy ebből botrány lesz. Eszter, a produkciós vezetőnk áll szintén rémült arccal az előtérben, Kata nagy szemeket mereszt és kínjában röhög, és akkor megjelennek a fönti lakók. Alapvetően jó a viszony, de látszik, hogy most eldurrantak. Hálóingre rádobott kiskabát, meg mackófelső, lábukon otthoni papucs. Én, mint az Impróhét főszervezője szemlesütve magyarázkodom, persze, és igen, igazatok van, és elnézést, és tudjuk, hogy gáz, és mindjárt vége, és a többi napon nagyon figyelünk, és ezerszer bocs. Eszter bátorítólag mosolyog, és bólogat mellettem. A TÁP-osok végül fél egykor vonulnak le a színpadról, addigra mi már lelkileg lenullázódtunk.
Ez a rémkép csak azért villan be, mert hétfőtől Impróhét 2.0, aminek szintén elvállaltam a főszervezését, és már előre parázom, hogy megint valami gáz lesz. Igyekeztünk persze okulni a tavalyi tapasztalatokból, és már kicsit okosabban, profibban szervezni, de hát bármi megtörténhet, amivel előre nem számoltunk. A lakóknak viszont írtunk jó előre, sőt! Felajánlottuk nekik, hogy bármelyik előadásra kérhetnek tiszteletjegyet. (Most érdemes gyorsan bejelentkezni az Ó utca 4-be!) Úgyhogy felvértezve indulunk neki a jövő hétnek. Ami talán neccesebb lehet, az a péntek és a szombat, amikorra nagy bulit terveztünk, szombaton például a hét összes résztvevője örömimprózik este 21-től kifulladásig. De hát egy péntek-szombati bulit csak tolerálnak a lakók… Rosszabb esetben. Mert jobb esetben velünk mulatnak majd a pincében. Egyébként meg nem lehet panaszra okunk, a tavalyi egy szem rosszul sikerült estét kivéve, meglepően felhőtlen a viszony a lakóközösséggel.
Persze nyert helyzetből indítottunk, hiszen ahogy legutóbb írtam (március 2.-Egy szellemmel közösködünk az IMPRÓ-n?) egy engedély nélküli fétisklubbot váltottunk a helyen. Ám még így is volt némi vita a lakógyűlésen, hogy jöhet-e egy színház. Nyilván felderengtek a hangoskodó nézők, a sok cigarettacsikk, és a züllött életű, italozó csepűrágók! De aztán akadt egy bácsi aki szinte keresztesháborút indított értünk, és neki köszönhetően győztünk. A bácsi azért volt olyan lelkes, mert mint megtudtuk, a lánya véletlenül már látott tőlünk előadást, áradozott a papának, és amikor meghallotta, hogy a házba akarunk jönni, hát lobbizott erősen. Ő a papánál, papa a lakógyűlésen. (Úgyhogy egy időre felvetődőtt bennünk, hogy köszönetképpen nevezzük el a pinceklubot az N. családról, de aztán maradt így, névtelenül). Mára pedig odáig jutottunk, hogy Szilveszterkor az egyik lakó egy rólunk szóló kivágott újságcikket dobott be hozzánk a következő szöveggel:” Nagyon szép sikereket ér el a Társulat, sok lelkes rajongójuk van, büszkék lehetünk, hogy a házunkban működnek. Boldog Új Évet és még további sikereket! Aláírás.”
Na, ezt nem kéne elrontani most az Impróhéten…
Forrás: Színház.hu, momentantarsulat.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.