Bál A Savoyban és a Városmajorban

Hetek óta szép idő van és ilyenkor eszünkbe jut, hogy hamarosan már szabadéri színházak programjaiból is válogathatunk. Azt idei szezon izgalmas, a Városmajori Színpadon operettbemutató is lesz júliusban. Ábrahám Pál nagysikerű Bál a Savoyban című zenés darabjának főszerepében Egyházi Gézát láthatjuk.

A revüoperett története

Nizzai otthonába érkezik egy évig tartó nászútjáról az egymást rajongásig szerető házaspár, Henry és Madeleine.

A férj előző szerelmének, a viharos temperamentumú spanyol énekesnőnek, Tangolitának egy olyan váltót ír alá még házassága előtt, melyet egy együtt eltöltendő éjszakára kell beváltania.

Tangolita a Savoy bálján szeretné ezt az órácskát bekasszírozni az ifjú férjtől. A feleség gyanút fog, és álarcban, könnyűvérű hölgynek öltözve követi férjét, ahol ő is veszélyes kalandba sodródik. Barátnője, a titokzatos Daisy Parker is a Savoy bálján szeretné életéről föllebbenteni a fátylat. Az ő találkozása a soknejűségéről ismert Musztafa bejjel tetőzi a kavarodást. A bálon szövődő szerelmi szálakat nem egyszerű kibogozni, de ebben segít Pomerol, a Savoy főpincére.

Ábrahám Pál

Tanulmányait a Zeneakadémián végezte zeneszerzés szakon, majd néhány kezdeti kompozíciót követően érdeklődése egyre inkább a dzsessz irányába fordult. 1927-ben a Fővárosi Operettszínház karmestere és háziszerzője lett. Zenebona című műve hozta meg számára a kezdeti sikereket. Első operettje, Az utolsó Verebély-lány jelentős hazai sikert aratott, és jónéhány felújítást ért meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol Viktória című operettje hozta meg számára a széles körű nemzetközi elismerést. A következő évben a Hawai rózsája, majd a Bál a Savoyban (1931) tovább növelték nemzetközi hírnevét. Sikereinek tetőpontján kényszerült elhagyni Hitler Németországát, és Bécsbe költözött. Pályafutása során több mint 30 filmhez írt kísérőzenét. A háború kitörésekor az USA-ba emigrált, majd a háború végét követően visszatért Európába és Hamburgban telepedett le. Megrendült egészségi állapota és idegrendszeri bántalmai miatt nem komponált többé.

Bál a Savoyban – érdekességek az operettről

A berlini ősbemutatót követően 1932 karácsonyán mutatták be a Magyar Színházban. Ábrahám Pál e művét is egy európai premierhullám előzte meg. A szövegkönyvet a bécsi szerzőpáros, Grünewald és Beda írta, és Heltai Jenő fordította magyarra. Lázár Mária, Harmath Hilda és Törzs Jenő mellett Musztafa bej felejthetetlen figuráját Kabos Gyula játszotta, a félszeg ügyvédet Ráday Imre, a női jazzkarmestert pedig Rökk Marika.

1934-ben német-magyar koprodukcióban fekete-fehér film készült belőle, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Felix Bressart és Hans Járay főszereplésével.

Karády Katalin egyik legismertebb színpadi szerepe Tangolita alakítása volt, az Operettszínház előadásában (1948).

Ábrahám Pál megtette azt, amire kevesen képesek: zseniálisan ráérzett kora hangvételére, operettjeiben sikeresen vegyítette az egzotikus (spanyolos, keleties, oroszos, magyaros stb.) színeket a mindent elsöprő jazzdivattal.

Sikerének titkai közé tartozott az is, hogy legjobb számait eredetileg szöveg nélküli tánczeneként is megírta, előre gondolva a hanglemezre, a rádióra és a táncparkettre – az operettsiker új zálogaira.

Bemutató: 2012. július 5. (csütörtök) 20 óra

Szereposztás:

Henry Márki: Egyházi Géza

Madeleine, a felesége: Galambos Lilla

Musztafa, a török követség attaséja: Pásztor Ádám

Daisy Parker, zeneszerző: Török Anna

Tangolita, spanyol énekesnő: Csonka Zsuzsanna

Celestin, ügyvéd: Török Tivadar

Pomerol, főpincér: Heller Tamás

inasok, szobalányok, balerinák, gavallérok

valamint: a Váci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Farkas Pál

Koreográfus: Szamosi Judit

Díszlet: Szolga István

Jelmez: Csonka Zsuzsanna

Csere László rendezése nyomán színpadra állította: Török Tamás

Forrás: Budapesti Nyári fesztivál, Magyar Színházművészeti Lexikon