Fanny és Alexander - Vidovszky Újvidéken rendezett

Vidovszky György rendezésében mutatta be péntek este az Ingmar Bergman Oscar-díjas filmje alapján készült Fanny és Alexander című darabot az Újvidéki Színház.

Darabtörténet:

Két idős ember bolyong emlékei és fájdalmai útvesztőjében. Vagy két gyermek keresi a kiutat az élet feldolgozhatatlan kihívásaiból. Ingmar Bergman 30 éve készült filmjében a nyolcéves Fanny és a tízéves Alexander szemszögén keresztül mutatta meg azt a világot, amely sok ponton hasonlított, megegyezett saját gyermekkorával. A két gyermekben az idős ember beszél, az előadásban pedig a két idős emberben a gyermek szólal meg újra - olvasható a színház honlapján (www.uvszinhaz.co.rs) a rendező véleménye a darabról.

Vidovszky György, rendező a darabról:
Két idős ember bolyong emlékei és fájdalmai útvesztőjében. Vagy két gyermek keresi a kiutat az élet feldolgozhatatlan kihívásaiból. A hatvannégy éves Ingmar Bergman utolsó filmjében a nyolcéves Fanny és a tízéves Alexander szemszögén keresztül mutatta meg azt a világot, amely sok ponton hasonlított, megegyezett saját gyermekkorával. A két gyermekben az idős ember beszél, az előadásban pedig a két idős emberben a gyermek szólal meg újra.
Alexander hamleti kálváriája során újra szembesül korán elhunyt apjával, megtévedt anyjával és saját bosszújával. Meg tud-e bocsájtani élete végén a rá kényszerített szerep miatt, vagy nem: „az itt a kérdés”.

Gyarmati Kata, dramaturg a történetről:
Ingmar Bergman egyedülálló és megismételhetetlen jelenség. Aki Ingmar Bergman művei után nyúl, nem azért teszi ezt, hogy megkísérelje megismételni, vagy illusztrálni filmjeit, mert ezt lehetetlen és szükségtelen. Azért teszi ezt, hogy éppen Bergman többrétű és látszólag mégis egyszerű gondolkodásmódjában felkutassa azt, amit lehetséges újra és másként is kimutatni. A „Fanny és Alexander”, Bergman utolsó mozifilmje (annak ellenére, hogy halála előtt egyéb filmeket és készített), tematikája szerint kifejezetten önéletrajzi, személyes és összegző jellegű. Ezért a darab színpadi adaptációjánál meg kell szabadulni ezektől az utolsó tehertételektől (utolsó film, összegzés stb.) és az emberi kapcsolatok meg tartalmak másmilyen metszőpontjaira kell összpontosítani. Ez Fanny, de mindenekelőtt Alexander felnőtté válásának meséje, az élettapasztalatok felismerésének sűrített és bonyolult története, tele váratlan tragédiákkal és csapdákkal, amelyek megoldhatatlannak látszanak, tele feledhetetlen, titkokkal és csodákkal zsúfolt tarka élettel. A darab színpadi adaptációjában az a sorsdöntő, hogy Fanny és Alexander szerepét idősebb színészek játsszák el…és ez a mi bemutatónk titka.”

Sajtótájékoztatón árultak el részleteket:
Az előadás kapcsán tartott sajtótájékoztatón egy részletet is előadott a társulat, az „ízelítő” után az évad harmadik bemutatójáról, a Fanny és Alexander színpadi változatáról kérdezte a rendezőt a Magyar Szó. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyiben különbözik az előadás Bergman filmjétől, illetve mennyire építkezik belőle.
– Sok szempontból eltér, mert ez nem a film színpadi illusztrációja, de mégis a filmből indultunk ki, alapvetően elmeséljük a főbb eseményeket. Két jelentős eltérésre hívnám fel a figyelmet. Egyfelől arra, hogy Fannyt és Alexandert két idős színész játssza, és ez eleve más dimenzióba helyezi a történéseket. A körülöttük levő színészpartnerek gyerekeknek tekintik őket. A másik lényeges mozzanat az, hogy más Bergman-filmekből is „táplálkoztunk”, mondatokat, motívumokat építettünk be előadásunkba például A csendből, az Úrvacsorából, A hetedik pecsétből. Ezenkívül Bergman életrajzából is felhasználtunk bizonyos elemeket, pl. egyik filmjében sem szerepel az a furcsa büntetésmód, mely szerint a fiúkra piros szoknyát erőltettek, ha rossz fát tettek a tűzre. Menet közben jöttünk rá, hogy a Fanny és Alexander mennyire sok pontban találkozik Bergman életrajzával. Arra törekedtünk, hogy a megbocsátás története legyen ez az előadás, és ezért is vettük az idős embereket alapul, mert ez az a kor, amikor az ember képes szembesülni saját életével, vívódásaival, olyanok tetteivel, amelyekkel korábbi élete során nem volt képes megbirkózni. Alexander apja halálával olyan életre kényszerül, amit nem kívánt magának, és ezáltal egy hamleti parafrázisig jutunk el. A történet társadalmilag, politikailag nem aktuális, de reményeim szerint örök emberi üzenetével megtalálja a közös hangot a közönséggel, és legalább egyesekben elindítja a szembesülést saját démonaival – mondta többek között a rendező, Vidovszky György.

A darabot legközelebb április 3-án, kedden láthatják.

 FANNY ÉS ALEXANDER

Bemutató dátuma: 2012. március 30.

Átdolgozta: Gyarmati Kata

HELENA EKDAHL, özvegy – Banka Lívia

OSCAR EKDAHL, színházigazgató – László Sándor

EMILIE EKDAHL, színésznő – Szilágyi Ágota

ALEXANDER, 10 éves – Dukász Péter, m. v.

FANNY, 8 éves – Ábrahám Irén

CARL EKDAHL, professzor – Pongó Gábor

LYDIA EKDAHL, német – Simon Melinda

GUSTAV ADOLF EKDAHL, vendéglős – Giricz Attila

ALMA EKDAHL, felesége – Krizsán Szilvia

MAJ, pesztonka – Elor Emina, Pataki Gyűrű-díjas

ISAC JAKOBI, zsidó üzletember – Magyar Attila, Erzsébet-díjas

ARON, unokaöccse – Német Attila

ISMAEL, másik unokaöccse – Hajdú Tamás

EDVARD VERGÉRUS, püspök – Balázs Áron, Sterija-, Pataki Gyűrű-, Jászai Mari- díjas

HENRIETTA VERGÉRUS, húga – Figura Terézia

ELSA BERGIUS, nagynéni – Lőrinc Tímea, f.h.

JUSTINA, szolgáló – Crnkovity Gabriella

ESMERALDA, kísértet – Sirmer Zoltán

PAULINA, kísértet – Kőrösi István

Dramaturg: Gyarmati Kata Zene: Faragó Béla, m.v.

Díszlet: Marija Kalabić, m.v. Jelmez: Marina Sremac, m.v.

Zongorán kísér: Klemm Dávid Rendezőasszisztens: Gombos Dániel

Súgó: Lovas Csilla Smink: Pászti Ágnes

Fény: Majoros Róbert, Bíró Tibor

Hang: Ignjatov Radovan Fotó: Mikus Csaba

RENDEZŐ: VIDOVSZKY GYÖRGY, m.v.