A drámaíró verseny díjkiosztó gálája után Koltay Gábor rendező értékelte a hármas premiert és a rendezvény jelentőségét.
- Én nagyon toleráns és nagyon nyitott ember vagyok, tehát úgy gondolom - függetlenül attól, hogy az egyikben érdekelt voltam -, talán tudom egy kicsit kívülállóként értékelni a produkciókat. Három különböző írói alkat három különböző módon fogta meg a témát, három különböző műfajú egyfelvonásos született. Tulajdonképpen kicsit három különböző alkatú, világképű rendező kapott felkérést, ebből mégis egy furcsa egység született. Gyakorlatilag aki nézőként nyitott szívvel ma végignézte ezt a három előadást, akkor azt hiszem, a Rákosi-korszakról, az ötvenes évekről, tehát a magyar történelemnek, a huszadik század második felének egy rendkívül érdekes és fontos, tragikus időszakáról kapott képet. Ebben volt tragédia, könnyfakasztó, hahotára, nevetésre ingerlő pillanat sokfajta módon.
- Az elmúlt években könnyedebb témát sorsoltak, lazább, darabokból szórakoztatóbb előadások készültek, a játékon volt a hangsúly.
- Nagy találmány ez a drámaíró verseny! Rávilágít arra, hogy egy ilyesfajta játékkal lehet úgy is bánni, hogy kedves, de értéktelen dolgok jönnek ki; de ha értő kezekbe kerül a téma, lehet úgy is irányítani, szervezni, bonyolítani, hogy értékes gondolatok szülessenek. Miközben persze nagyon kellemes másfél-két nap volt, amit az ember itt eltöltött.
- Ilyenkor mindig izgalmas kérdés a darabok utóélete.
- Három nagyon érdekes mű született, és nagyon fontosnak tartanám, hogy legyenek olyan kulturális menedzserek, akik a darabok utóéletével törődnek. Jó lenne, ha ezeket az írókat, ezeket a műveket akár a tovább írásra ösztönöznék, hogy önálló színházi estét betöltő produkciók legyenek. Ez azért rendkívül fontos, mert a közelmúltunkról nagyon kevés – nagyon kevés! - iromány, dráma készült...
forrás: jokaiszinhaz.hu
- Még kevesebb, ami igazán értékes, jelentős.
- Igen, és üdvözölném, ha a rendezők se csak egy kedves hétvégi felkérésnek, kiruccanásnak tekintenék a versenyt, hanem látnának benne fantáziát. Ehhez persze kell a kedves fogadtatás, az otthonteremtő hangulat, nagyon sok minden kell. Nem kincstári dicsérő szavak ezek, hogy most illik a vendéglátókról szépeket, jókat mondani, hanem egy olyasvalaki embertől származnak, aki nagyon sok hasonló dolgot próbált szervezni életében több-kevesebb sikerrel. Én tudom azt, hogy ebben milyen iszonyatos munka van, ha azt akarom, hogy legyen eredmény, siker. Itt most eredmény született.
- Elégedett, egyetért a zsűri értékelésével?
- Ha a zsűri összetétele ici-picit más, akkor más eredmény is kijöhetett volna, mert nagyon fej-fej melletti dolog volt ez minden szempontból, akár a darabok színvonalát, a rendezők teljesítményét vagy a színészi alakításokat nézzük. Éppen most így döntöttek, de ezért senki nem bánkódott, senki nem értékelte túl a dolgot. Ami fontos: többről volt szó, mint egy kedves hétvégi játékról, sokkal többről! S nagyon jó lenne, ha azok az okos, befolyásos és pénzzel rendelkező emberek, akik a végén a díjakat a színpadon átadták és szépeket mondtak, mindazt valóban komolyan is gondolnák.
Niedzielsky Katalin, jokaiszinhaz.hu