A Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciójaként, Bodó Viktor rendezésében kerül színpadra a az Anamnesis. Próbanaplót olvashatnak.
Az Anamnesisről:
Az Anamnesis-ben - a Szputnyik Hajózási Társasággal közös produkcióban - a magyarországi egészségügy helyzetét dolgozza fel a Katona József Színház nézők által beküldött történetek és különböző szakterületeken dolgozó orvosok előadásai alapján.
Érdekesség, hogy a produkció szereplői terepgyakorlaton vettek részt: Szirtes Ági, Hajduk Károly, Kovács Lehel, Tóth Simon Ferenc az Országos Mentőszolgálat eset- és rohamkocsiján, Hay Anna az I. számú Belgyógyászati Klinika nappali és éjszakai ügyeletén, Fábián Gábor az Oltalom Alapítvány hajléktalan kórházában, Mészáros Béla a Honvéd Kórház Baleseti Ügyeletén, Pálos Hanna a Magyar Hospice Alapítvány önkéntesei mellett, Lajos András egy teljes körű menedzserszűrés vizsgálatain, Czukor Balázs a Vakok Intézetében, Jankovics Péter az autizmus problémáival foglalkozó Korai Fejlesztő Központban töltött néhány napot az előadás jeleneteibe, karaktereibe beépíthető személyes benyomásokat és tapasztalatokat gyűjtve. A két társulatból szinte mindenki részt vett boncoláson a 2. számú Patológiai Intézetben.
Próbanapló:
Aki nem bírja rezzenéstelen arccal, az kiesik. Mi sem könnyítettük meg a dolgukat: a nevetés átterjedt a nézőtérre, onnan vissza a színpadra, onnan vissza a nézőtérre, és így tovább. Három kör „fapofával” hangolódtunk a próbára, feloldódtunk. Mi is a nézőtéren – ők is a színpadon, hogy aztán a játék után jöhessen valami véresen komoly.
Jeleneteket láttunk, igazi próbát, vagyis majdnem igazit. Bodó Viktor, az Anamnesis rendezője, felhívta rá a figyelmünket, hogy bár megpróbálnak úgy tenni, mintha ott sem volnánk, ez azért mégsem igazi próba. Egyrészt, mert próbáltak a próba előtt. Másrészt, mert senki nem késett el.
A darab minden szemszögből mikroszkóp alatt vizsgálja tárgyát: politikai, orvosi, emberi. Az előkészületek, vagyis maga a próbafolyamat dokumentarista jellegű, alaposan kivizsgálja a tüneteket: ezúttal két mentős a meghívott vendég/előadó, ők lektorálják a készülő művet szakmai hitelesség szempontjából, és attól sem jönnek zavarba, ha együtt kell improvizálniuk a 21 szereplővel egy tömegszerencsétlenség helyszínén.
fotó: Tóth Simon Ferenc
Hogy mi hogy éljük meg mindezt a nézőtéren? Egyetértően bólintunk, felszisszenünk, feszülten figyelünk, és nagyokat nevetünk – hol őszintén, jóízűen, szívből, hol kissé keserű szájízzel. A Szputnyik Hajózási Társaság és a Katona színészei nagyszerű érzékkel és összhangban teremtik meg a Bodó Viktor által megálmodott hangulatokat; úgy tűnik, félszavakból értik egymást, gördülékenyen megy a munka: elég egy rövid instrukció, és a mondat máris új értelmet nyer, a helyére kerül.
A próba végére egy dalt tartogatnak, ami olyan jólesik, mint mandulaműtét után a fagyi. A zongoránál a „karvezető”: Keresztes Tamás. Szólisták: Kun Vilmos és Olsavszky Éva. „Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó” szól Müller Péter Sziámi szövege. Hát ez most vagy nem igaz, vagy ezúttal mi kifogtuk azt az egyet. Mert ez a próba nagyon jó volt. És most, hogy láttuk a kórelőzményt, izgatottan várjuk az alternatív gyógymódot.
Szerző: Nagy Lotti, Forrás: Katona József Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.