Alexandra Pódium: Alföldi Róbert vendége volt Kulka János

Az Alexandra Pódium hétről hétre jelentkező klubjai, beszélgetései már több neves művészt mutattak be, hoztak közelebb hozzánk. Első áprilisi vendégükkel, Kulka Jánossal ezúttal Alföldi Róbert beszélgetett.

Az első kérdésre, hogyan töltötte a vasárnap délelőttöt, Kulka János elmesélte, hogy az Autisták Országos Szövetségének nagyköveteként részt vett a „Séta az autizmusért” elnevezésű rendezvényen. Az Esőember című darabra készülve ugyanis több, autistákkal foglalkozó intézménnyel is megismerkedett, a Delej utcai Autizmus Alapítványt pedig rendszeresen segíti.

Ezután Alföldi Róbert rákérdezett, minek köszönhető, hogy az utóbbi időben ilyen sok megmozduláson vesz részt, miközben pár éve még arról beszélt, hogy az ehhez hasonló tettekhez gyávának tartja magát. Kulka szerint ennek az az oka, hogy most ért el arra a pontra, amikor igenis kiegyensúlyozott, boldog embernek mondhatja magát, s úgy érzi, hogy nem mehet el szó nélkül a másokat ért igazságtalanságok mellett.  Szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a változást, aminek szerinte be kell következnie Magyarországon, mert a mostani helyzet megoldásért kiált. Elmondása szerint, édesapjától örökölt igazságérzete az, ami munkálkodik benne, valamint az az életfelfogás, miszerint mindig van min javítanunk, mindig van mit szebbé tenni. 
Ennél a pontnál egy rövid időre felcserélődtek a szerepek és a riportalany kezdte kérdésekkel bombázni Alföldit, aki elmondta, nem minden esetben könnyű megállnia, de egy ilyen intézmény vezetőjeként nem kezdhet el az őt ért sérelmek kapcsán hangoskodni. Mindketten megerősítették, hogy a Nemzeti Színház valóban olyan hely, ahol másként gondolkodó emberek a legnagyobb egyetértésben képesek együtt dolgozni anélkül, hogy székeket vágnának egymás fejéhez politikai vitáik során.

A beszélgetés folyamán az is kiderült, hogy Kulka Jánost rabul ejtette a főzés művészete, ellenállhatatlan vágyat érez egy szakácskönyv megírására, sőt a vasárnapi vacsora menüjét is megosztotta a közönséggel. Az est egyik legszórakoztatóbb része azonban kétség kívül az volt, amikor a színész elmesélte, tulajdonképpen véletlenül keveredett erre a pályára. Egy barátja kérésének tett eleget, amikor elment a Színművészeti felvételijére, majd ő volt a legjobban meglepve, hogy bekerült az egyetemre. Ezt az élményt később boldog-boldogtalannal megosztotta, nem is sejtve, micsoda ellenszenvet vált ki másodszorra, harmadszorra, netán hatodik nekifutásra bekerült kollégáiból.