A testőr - Árkosi Árpád a Vörösmarty Színházban rendezett

2012. április 13-án mutatja be legújabb nagyszínpadi produkcióját a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Molnár Ferenc vígjátékát Árkosi Árpád rendezi. Cikkünkben az alkotók vallomásait olvashatják a darabról.

Mi történik, ha az ünnepelt színészkirály otthon unalmas férj, a hétköznapi élet vele sivár? Megcsalják, de nem is akárkivel! Vígjátékba csomagolt dráma házasságról, egy nem mindennapi szerelmi háromszögben.

Bakonyi Csilla a Színésznőről:

"Molnár Ferenc darabjában a szó legklasszikusabb értelmében és ízig-vérig SZÍNÉSZNŐ a színésznő. Minden mozdulata, gesztusa, megnyilvánulása ezt sugallja. Akkoriban még nem volt internet, tévé, bulvársajtó, a színházat, a színészeket egyfajta titokzatosság lengte körül, a színészek szinte megközelíthetetlenek voltak. Helén ünnepelt, sokak által csodált és kedvelt művésznő, aki hihetetlen profizmussal játszik... nem csupán a színpadon. A legtöbbet feltett és legtöbb "vitára" alkalmat adó kérdés, hogy rájön-e, ki is az a bizonyos testőr, és ha igen, akkor mikor? …Nos… Ezt (szándékosan) nem árulom el!"

Hajdu István a Színészről:

"Molnár Ferenccel visszautazunk egy olyan korba, amikor még igazán jó volt színésznek lenni: nagypolgári életet lehetett fenntartani abból, hogy az ember esténként játszott egy-egy előadásban. Mára csak a nosztalgia maradt… A Színészem szereti a szakmáját, jó szerepeket játszik a színházban, szóval menő fővárosi színész, de a magánéletében közel sem ennyire magabiztos. Felesége jóval fiatalabb nála, és van egy érdekes "tulajdonsága": Helén fél évnél tovább senkihez nem volt hű. Üt az óra, hiszen már fél éve házasok. Azonnal felüti fejét a zöldszemű szörny..."

Kelemen István a Kritikusról:

"A Kritikus a színészházaspár minden előadását megnézi, látja a változásokat, figyelmezteti őket, ha valami nincs rendjén. Egy olyan, kihalófélben lévő kritikust játszom, aki szereti a színházat. Ám nem csak ebben a minőségében kötődik ehhez a párhoz. Úgy is mondhatnám, speciális kritikus. Messze nem (csak) szakmai kapcsolat ez. Velük van ünnepkor és a hétköznapokon, ebédnél és vacsoránál, színházban és színház után. Jó barátságban van a Színésszel, és ami talán még jobban igazolja a kötődést: szerelmes a Színésznőbe…"

Zsurzs Kati a Mamáról:

"A Mama egy különösen furcsa figura. Most takarítónőként dolgozik a Színésznőnél, de régen… Régen operába meg egyéb izgalmas helyekre kísérhette el az állítólagos lányát. Valójában nem vagyok a Színésznő édesanyja, csak mint gardedám kísérgettem, és ez igazán kedvemre való feladat volt. Nem csoda hát, hogy most, a ranglétra alsóbb fokán nem igazán érzem jól magam. Ki nem állhatom a férjet, de az a gyönyörű Testőr… Nagyon szeretném, ha a házasság abbamaradna, és ismét eljönnének a régi szép idők."

Rainer-Micsinyei Nóra a Szobalányról:

"Erzsi, a szobalány szerintem fiatalabb nálam, olyan 16 éves lehet. Kislány még, a Mama jobb keze, és szerelmes a Színészbe. A Színésznővel emiatt talán kevésbé szimpatizál. Igyekszik takargatni, de nyilván látszik, mindenki tisztában van az érzelmeivel. Két dolgot tudok megfogni ebben a szerepben, az egyik ez a kamaszos rajongás a Színész felé, a másik pedig az, hogy Erzsi új a háznál, nem igazán tudja, hogy mit hogyan kell csinálni, kihez hogyan kell szólni. Ez picit talán rímel az én helyzetemre: ez az első nagyszínházi szerepem, negyedéves vagyok a Kaposvári Egyetemen."

Kárpáti Enikő, jelmeztervező:

"Molnár Ferenc darabjai erőteljesen kötődnek azokhoz az időköz, amelyben íródtak. Ritkán szokták kiragadni ezeket a színműveket a saját korukból. Árkosi Árpáddal teljes egyetértésben mi is meghagytuk A testőrt a maga szép, szecessziós világában. Kosztümös előadás lesz, korhű jelmezekkel. De minden egyes ruhadarabban kicsit én is benne vagyok: a régi formákat újragondoltam, a magam és a rendező ízlése szerint alakítottam, igyekeztem megtalálni a mi koncepciónkhoz legjobban illő jelmezeket. Ennél az előadásnál nem csak a ruhák, hanem a maszkok is fontos szerepet kapnak (a hajak és a smink)."

Árvai György, díszlettervező:

"Bár A testőrt nem mozdítottuk el a 20-as évekből, nem törekedtünk múzeumi korhűségre. A darab három felvonása két helyszínen játszódik. Nem az volt a célunk, hogy egy nagyon pontos lakásenteriőrt vagy operaházi páholyt hozzunk létre (bár mindkettőt alaposan tanulmányoztam), hanem inkább az, hogy egy olyan köztes megoldást, funkcionális díszletet találjunk, amely mindkét térre jellemző lehet. A forgószínpad viszont nagy szerepet kapott. Egyik szelete a lakás, másik a páholy világát erősíti. Olyan a tér, mint a legó: van egy alaprendszere (a színpad nem mozgó részei), és rá lehet csatlakoztatni a lakás vagy a páholy karakterét, jellemzőit."

A TESTŐR

Színésznő:            Bakonyi Csilla

Színész:            Hajdu István

Kritikus:            Kelemen István

Mama:            Zsurzs Kati

Hitelező:            Bata János

Páholyosnő:            Závodszky Noémi

Szobalány:            Rainer-Micsinyei Nóra

Díszlet:            Árvai György

Jelmez:            Kárpáti Enikő

Rendezőasszisztens:            Németh Mariann

Rendező:            Árkosi Árpád

Premier: április 13. péntek 19.00