A dalszínház címzetes főrendezőjét, örökös tagját és mesterművészét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzor emeritusát köszöntötték csütörtökön délben a Magyar Állami Operaházban, abból az alkalomból, hogy márciusban töltötte be 85. évét.
"Mintha csak tegnap lett volna, hogy 2007 márciusában köszöntöttük 80. születésnapján, majd szeptemberben egy kiállítással vettük számba hatalmas munkásságát" - kezdte a köszöntést a ház protokoll munkatársa, Uzoni Mária. Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa felidézte azokat az éveket, mintegy másfél évtizeddel ezelőtti emlékeket, amikor a Zeneakadémián Békés András növendéke volt. "A tanár úr kívánta megtanítani nekünk egy Szerelmi bájital-vizsgaelőadásban például, hogy mi a különbség komédiázás és ripacskodás között, az utóbbit nem tűrte. Hogy kell megjeleníteni valamilyen emberi kapcsolatot a színpadon." Hozzátette, előző este azt a Traviata-előadást látta, amelyet Békés András rendezett 1986-ban, és ma is működőképes, olyannyira, hogy jövőre újra japán vendégjátékra utazhat vele a társulat.
A pályatársak nevében Kovács János első karmester mondott születésnapi beszédet: "Jelenléted ebben a szegény házban - kérésedre egy maroknyi, de szeretettel teli csapat számára - vigasz. A magyar operajátszás reménytelennek tűnik folyamatos fizikai és szellemi jelenléted nélkül."
Békés András, mint rendező és mint gondolkodó birtokában van a színházcsinálás valószínűleg végtelenül egyszerű, a mai kor számára, úgy látszik, mégis elérhetetlen tudományának - emelte ki a karmester.
"Emlékszem, jó kedvre derítettelek, amikor legutóbb elmondtam, hogy tőled tanultam helyesen kottát olvasni. A karmesterek 90 százaléka szakbarbár, a fától nem látja az erdőt, a kottafejektől nem hallja a hangot. Szerencsém volt, hogy a közeledben valamelyest kigyógyultam ebből az alapbetegségből" - jegyezte meg Kovács János.
Hozzátéve: "Neked azt kívánom, tudd és érezd: nagyon sokunk lelkében élsz, szegény operaházunknak pedig, hogy előbb utóbb jöjjön egy tisztánlátó Békés-utód."
forrás: utazonet.hu
Békés András 1927. március 23-án született Debrecenben. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1950-ben a Honvéd Színház rendezője volt. 1951-1955 között a kecskeméti Katona József Színház főrendezője, 1955-1960 között az Ifjúsági Színház, a József Attila Színház és a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt.
1960-tól a Magyar Állami Operaházban dolgozott, 1987-90 között a főrendezői poszton. 1995 óta az Operaház örökös tagja, 2003-ban megkapta az operaház mesterművésze címet. 1958 óta tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 2007-ben professzor emeritus címmel ismerték el. 1969-ben alapította a Szentendrei Teátrumot, amelynek éveken át művészeti vezetője volt.
Színpadi, televíziós és rádiós rendezéseit műfaji sokoldalúság jellemzi, egyaránt otthon van a próza, az operett, a musical és az opera világában. Operarendezéseiben a zenei megszólaltatás mellett nagy súlyt fektet a színészi játékra.
Munkásságát 1963-ban Erkel Ferenc-díjjal, 1995-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1970-ben megkapta az érdemes, 1980-ban pedig a kiváló művész címet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.