A MaNNa és a Budapest Bábszínház közös produkciójaként április 14-én mutatja be a Budapest Bábszínház Genet: Babák címmel A cselédek c. drámát. Az előadás rendhagyó kísérlet az abszurd dráma különleges színpadra állítására - rendezője Fodor Annamária, aki először próbálja ki magát a rendezői székben.
„Azért megyek színházba, hogy lássam magam a színpadon (egyetlen személybe visszahelyezve vagy egy megtöbbszörözött személyben, a mese formájában), mégpedig olyannak, amilyennek nem tudnám – vagy nem merném – látni vagy álmodni, de amilyennek mégis tudom magam.”
Madame: A kollégáim közül, az utóbbi időben már többen kaptak női szerepet, ezért engem is elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy ez mit követelhet meg az embertől. Mókás feladatnak tűnt, de amikor szembesültem vele, megéreztem, mennyi apróságon múlik, hogy az ember nőként, vagy akár ál-nőként hiteles legyen. Genet darabja egy testvérpárt, Claire-t és Solange-t állítja a középpontba, az ő úrnőjük ez a Madame, akit én játszom. A lányok folyamatos szerepjátékot űznek, eleinte a Madame-ot figurázzák ki, akit azzal áltatnak, hogy gyönyörű, miközben a kivégzését tervezgetik, és a férjét börtönbe juttatják. Később már saját magukat is pellengérre állítják, idővel egymás ellen fordítják indulataikat. Az előadás a nézővel is játszik, hiszen nem mindig lehet eldönteni ki milyen szerepből szólal meg.
Bábos gondolkodás: Én az előző bábosztályban végeztem, pont az Ancsi és a lányok között. Könnyű volt megtalálni a közös hangot, hiszen az úgynevezett bábos gondolkodás mindannyiunkhoz közel áll. Ez nem azt jelenti, hogy amint elkezdünk egy darabot, rögtön bábot ragadnánk, hanem egyfajta vizuális megközelítést feltételez. Talán arról szól, "hogy elhagyjuk a talajt", mert ha ezt nem tesszük, akkor csupán illusztrációk jutnak az eszünkbe.
A Babákban tárgyanimációt használunk.
Bohoczki Sára, Bercsényi Péter, Mórocz Adrienn
Próba: A próbafolyamat eleinte egy ötletbörzéhez hasonlított. Különböző képeket kerestünk, ehhez rendelkezésünkre állt rengeteg próbaba, anyag, ékszer, virág. Amikor először játszottuk le egyben a darabot, még két órás volt, tehát ki kellett belőle gyomlálni a felesleget, azokra az elemekre kellett helyezni a hangsúlyt, amelyek a legkifejezőbbek, amelyek megfejelik a szöveget. Megtartottunk asszociatív képeket, amelyek erős benyomást adhatnak és a darabbéli kavalkádban eligazítják a nézőt vagy pont felvetnek benne egy kérdést.
Szöveg: Genet szövege régies, veretes és ha valaki teljesen őszintén próbálná mondani, túl drámainak, giccsnek hatna. De ha erős képi világot rendelünk hozzá, a kontraszt vicces lehet és közelebb vihet ahhoz a játékhoz, játszmához, amit a két cseléd játszik, az ő egérfogójukhoz, menetrendszerű meccsükhöz.
Játék: Az ötletek lepárlása kemény meló volt, de most már mindenki megérezte a játék szagát. Ebben az előadásban leheletnyi, finom dolgokat lehet megvillantani, felfedezni, teret ad arra, hogy a váratlan gesztusokra is reagáljunk, ettől van saját lüktető élete a darabnak. Izgalmas, abszolút kísérleti produkció, vibrál benne a feszültség.
Genet: Babák (A cselédek)
Nagy Péter fordításában
Játsszák: Bercsényi Péter, Bohoczki Sára, Mórocz Adrienn
Jelmez: Csík Melinda
Díszlet: Michac Gábor
Mozgás: Sipos Vera
Zenei vezető: Nyitrai László
Dramaturg: Hársing Hilda
A rendező munkatársa: Németh Dóra
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Rendező: Fodor Annamária
Bemutató: Budapest Bábszínház, 2012. április 14. 19:00 (időtartam: 90 perc, szünet nélkül)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.