A Bohémélet Debrecenben

Puccini operája a debreceni Csokonai Színházban. Ajánló.

A Csokonai Színház a 2011/2012-es évadban a Halott város című operakuriózum mellett a világ egyik legnépszerűbb operájával, Puccini Bohéméletével kedveskedik közönségének. Az opera egyik dirigense Somogyi-Tóth Dániel, a Kodály Filharmónia Debrecen vezetője, aki a Bohémélettel mutatkozik be a Csokonai Színház zeneigazgatójaként.

Az elmúlt években a legnépszerűbb operaszerző Debrecenben Puccini volt: a Tosca és a Turandot után következik a Bohémélet. A világ összes operái közt is a Puccini operái vezetik a leggyakrabban játszottak listáját: a Pillangókisasszony áll az első, a Bohémélet a második helyen.

Giacomo Puccini:
Bohémélet
Opera négy felvonásban, két részben
A szövegét írta: Luigi Illica és Giuseppe Giacosa

Premier: 2012. április 20.

Szereplők:

Mimi - Szalai Ágnes, Kriszta Kinga
Musetta - Bobanj Rebeka, Rőser Orsolya
Rodolfo, költő - Nyári Zoltán, Balczó Péter
Marcello, festő - Florin Estefan, Molnár Levente
Schaunard, muzsikus - Cseh Antal, Molnár Zsolt
Colline, filozófus - Palerdi András, Kiss András
Benoît, háziúr - Böjte Sándor
Alcindoro - Ürmössy Imre
Parpignol - Vincze János
Vámtiszt - Donkó Imre
Őrmester - Udvarhelyi Péter

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház Énekkara, a Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara (karvezető: Nemes József)

Megbízott karigazgató: Gyülvészi Péter
Korrepetitorok: Szentai Cecília, Kunsági István, Nagy Máté
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Ügyelő: Szabó Krisztián
Súgó: Dihen Viktória

A rendező munkatársa: Horváth Patrícia
Díszlettervező: Emmanuelle Favre
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel, Kesselyák Gergely
Rendező: Nadine Duffaut

Nyári Zoltán - Rodolfo

"Ez a Puccini-opera gyakorlatilag Csehov. Nemigen van olyan opera, amelyet Sztanyiszlavszkij-módszer alapján, mikro-realista módon lehetne játszani, kivéve talán épp a Bohéméletet. Akár Csehov is írhatta volna. Puccini harcolt is azért, hogy színész-énekesek énekeljék a darabjait. Ez különösen érdekes mű, mert rettenetesen sűrű érzelmi váltások vannak a zenében megírva, nagyon nehéz dolga van a karmesternek. Az énekesnek pedig meg kell fejteni, hogyan lehet színészi játékkal ezeknek megfelelni" - mondja Nyári Zoltán.

"Miközben ez a gyönyörű zene szól, nem szabad "nagyokat" érezni, konkrét szándékokat kell játszanunk, amiket persze a zenéből kell, hogy kiolvassunk... Tehát adott a mértéktartó realizmus, és a kifejező, érzelmes aláfestő zene. Az e kettő között feszülő távolságból születik meg a költészet. Az opera elején például Marcello kérdezi Rodolfótól: "Mit csinálsz?", és ő azt válaszolja: "Nézem, ahogy füstöl az összes kémény, a miénk meg nem füstöl". Puccini azt írja oda, hogy "ábrándozva mondja".

Mitől bohém az élet? Mitől bohémek ezek a fiúk? Ez a lázadó korszakuk, olyanok, mint a hippik, valamennyinek polgári felmenői vannak, de ők kiszakadnak a családból. Ennek fényében a darab arról szól, hogy Rodolfo és barátai Mimí halála által hogyan válnak felnőtté."

(A teljes interjú a Csokonai Színház honlapján olvasható.)

Nadine Duffaut rendező a Bohéméletről

"A Bohémélet számomra a felnőtté válás története. Itt vannak ezek a fiatalok, akik élik a maguk felelőtlen, bohém életét, de egy tragédia miatt végül fel kell, hogy ébredjenek. Megtapasztalják, hogy felelősséget kell vállalniuk a másik emberért. Rodolfo Mimí elvesztése által válik érett, felnőtt férfivá.

Mindez természetesen nemcsak a szövegkönyvből olvasható ki, hanem gyönyörűen kifejezésre jut Puccini zenéjében is. Soha nincs vége a partitúrának, sőt egy partitúra tanulmányozásának sincs vége soha.

Mimít rendszerint szűzies kislánynak ábrázolják, holott ez sem a zenében, sem a szövegben nem így van benne. Mimí azt mondja, hogy őt valójában Luciának hívják. Miért vesz fel tehát álnevet? Azért, amiért Musette is, mivel mindketten grisette-ek (könnyű lányok). Ezt bizonyítja az is, hogy nem habozik szeretőt váltani, és elmenni a vikomttal. Eleinte nincs tisztában betegsége súlyosságával, a harmadik felvonásban ébred csak rá, amikor Rodolfo lemond róla, hogy jobb élethelyzetet teremtsen számára a gyógyuláshoz.

1871-re, a Kommün idejére tettem az eseményeket, mert ez lehetővé teszi, hogy kicsit a forradalmi légkört behozzuk a diákokkal. Szeretem ezt a korszakot, gyönyörűek a korabeli öltözékek. És az itteni varroda csodálatosan dolgozik! Fekete-fehér, barna lesznek a domináns színek a látványvilágban. Az egyetlen élénk szín Musette jelmeze, mert ő az élet maga. Mellesleg ebben a korszakban nem használtak sok színt az öltözékekben. Ráadásul a zene már önmagában annyira színes, hogy nem érdemes még a jelmezeket is színezni.

A mi Bohéméletünk Párizsban játszódik, de éppúgy történhetne Budapesten vagy Debrecenben. Egyedül a diákok nyomorúságos életének legendája és a Kommün történelmi pillanata az, ami miatt Párizs, mint helyszín fontos lehet.

Amikor elemzel egy darabot, az élettapasztalatoddal teszed. Nem tudsz elszakadni az életedtől, a kortól, amelyben élsz, és úgy gondolom, ebben a gyermeteg társadalomban a felnőtté válás problematikája nagyon lényeges."

(forrás és fotók a próbákról: debreceni Csokonai Színház)

További információk:

www.csokonaiszinhaz.hu