Borut Šeparović horvátországi rendező előadását láthatja a közönség hétfőn Szabadkán, a Kosztolányi Dezső Színházban. Nem hagyományos színházi formáról van szó, ugyanis maguk a nézők is szereplői lehetnek az előadásnak, amelyben egy kiáltványt is megfogalmaznak.
A darabról
Fassbinder "Vér a macska nyakán" című szövegében Phoebe Zeitgeistot egy idegen csillagról küldték a földre, Szabadka városába, hogy riportot készítsen az emberi demokráciáról. Phoebe Zeitgeistnek azonban komoly nehézségei vannak: nem érti az emberi beszédet, noha a szavait megtanulta.
Sajtótájékoztatón meséltek az előadásról
Bikini Demokrácia címen mutatja be új produkcióját a Kosztolányi Dezső Színház április 23-án, hétfőn 19 óra 30 perctől. Béres Márta, Minja Peković, Mészáros Árpád, Mikes Imre Elek, Mészáros Gábor, Baráth Attila, Pámer Csilla, Mácsai Endre és Borut Šeparović szólt az előadásról, amely a színház és politika közötti határvonalat törli el.
Nem hagyományos színházi formáról van szó, maguk a nézők is szereplői lehetnek az előadásnak. A Magyar Szó beszámolója szerint az előadást az teszi érdekessé, hogy az emberek nem tudják a produkció színház-e vagy politika, nézőként vagy egy munkagyűlés résztvevőjeként vannak jelen.
A közvélemény-kutatások eredményei szerint Szerbia választópolgárainak 76 százaléka nem bízik a politikusok ígéreteiben. A Kosztolányi Dezső Színház új projektumának célja, hogy felnyissa az emberek szemét, rávilágítson mennyire fontos, hogy a választópolgárok önmagukat informálva saját véleményt alkossanak. A szereplők egy párt nélküli rendszert akarnak, amely kiirtja mind a korrupciót, mind a manipulációt. Ennek értelmében az előadás szerzői egy kiáltványt is megfogalmaztak, amely azt az elégedetlenséget tolmácsolja, ami a szerbiai választópolgárok közel 80 százalékának véleményét tükrözi. A közvetlen demokrácia megvalósításáig hosszú út vezet, ezért a szereplők úgy gondolják, végső ideje, hogy megtegyék irányába az első lépéseket. Mindenkinek önmagában kell kialakítania azt az igényt, hogy informált legyen arról ami körülötte van, beleszokjon a közvetlen demokrácia rendszerébe.
"Vállaljuk hát a felelősséget az életünkért. Ne válasszuk a két rossz közül a kevésbé rosszat, ne válasszuk ki őket, hogy a nevünkben döntsenek, ne várjunk éveket, hogy a választások megismétlődhessenek, és minden kezdődjön elölről" - szól a kiáltvány. A teljes szövegét itt elolvashatják.
Urbán András a produkcióról - "Ez mégiscsak egy előadás"
Urbán András, a Kosztolányi Dezső Színház igazgatója azt hangsúlyozta, hogy "ez mégiscsak egy előadás": "A Kosztolányi Dezső Színház nem arra szólítja fel a polgárokat, hogy ne vegyenek részt a szavazáson, vagy semmisítsék meg a szavazataikat. Épp ellenkezőleg. Szerintem ezzel az előadással színházunk szervesen részt vesz azokban a társadalmi történésekben, amelyek most zajlanak az országban, ha úgy tetszik demokratikus folyamatokban. Inkább tehát arra szólít fel, hogy ezen az előadáson keresztül, vagy akár találkozva a kiáltvánnyal, mindenki elmondja a véleményét, és részt vegyen abban a demokratikus történésben, ami maga az előadás. Igaz, hogy a választási kampány idején történik az előadás bemutatója, de az életünk utána is folytatódik tovább, akárcsak az előadásé is, amit a választások után is tervezünk játszani" – nyilatkozta Urbán András.
Béres Márta és Borut Šeparović
Borut Šeparović rendező a munkáról
Hogyan jött létre a Bikini-Demokrácia előadás?
– A Vér a macska nyakán című Fassbinder-szövegből indultunk ki, amely a hetvenes évek elején jelent meg. A történetben egy fiktív karaktert, Pheobe Zeitgeistot ismerhetjük meg, aki az űrből érkezik, hogy jelentést írjon a demokráciáról. A csillaglány „nem érti az emberi beszédet, bár szavait megtanulta”. Ezt továbbgondolva találtuk ki, hogy az űrleányzó jöjjön el mondjuk Szabadkára, és egy ilyen multikulturális környezetben figyelje meg a demokráciát. Vajon milyen jelentést írna? Hangsúlyoznám, hogy a demokráciát nem pártpolitikai, hanem a kisebbségi és többségi lét értelmében vizsgáljuk, legyen szó nemzetekről, gazdagokról vagy szegényekről, hetero- vagy homoszexuálisokról stb., hiszen akárhová fordulunk, kisebbség és többség viszonyaival találkozunk. Rájöttünk viszont, hogy ez a darab nem igazán szól erről a fajta demokráciáról, inkább a színházakra jellemzően metaforikusan beszél róla. Szükségét éreztük ugyanis annak, hogy a mai helyzetet is kutassuk: milyen a demokrácia Szabadkán, Észak-Bácskában, Vajdaságban, Szerbiában, a Balkánon és Horvátországban. Megpróbáltunk tehát egy olyan, nem feltétlenül színházi formát keresni, amelyben ezt bemutathatnánk. Mivel sokat foglalkozok azzal, amit dokumentarista színháznak neveznek – dolgoztam már munkanélküli nőkkel, fiatalokkal, hajléktalanokkal, kóbor kutyákkal – új előadásunk kapcsán is felvetődött, hogy alakítsuk dokumentaristává. Jött tehát az ötlet, hogy bevonjuk a közösséget is, ez esetben a KDSZ közönségét, amelyet túlnyomórészt magyarok alkotnak. Munkagyűlést szervezünk, nem fórumot, célunk ugyanis a közösséget érintő kérdésekre konkrét megoldásokat találni. Fontos hangsúlyozni a különbséget, hiszen nem csupán véleményt ütköztetünk, így kerülünk a művészet és az aktivizmus mezsgyéjére, amivel egyébként is foglalkozom.
Mi áll majd a csillaglány jelentésében?
– A parlamentáris demokrácián kívül elkezdett bennünket érdekelni a direkt demokrácia. Vajon működhetne-e multikulturális környezetben, és milyen dilemmákat hoz felszínre. Ez valószínűleg nyitott kérdés marad, boncolgatása folyamatban van, ezért nehéz lenne megmondanom, hogy mi áll majd Pheobe jelentésében, de az eredményt a nyilvánosság is megismerheti. Minden előadás másmilyen lesz. Mivel változik a közönség összetétele, így akár a jelentés tartalma is változhat. Valójában mi csak felállítjuk az fundamentumot. Az előadás lezajlik függetlenül attól, hogy hányan kapcsolódnak be, de annál érdekesebb lesz, minél többen vesznek részt rajta. Ez talán egyfajta kísérleti struktúra, de engem a művészeti szempont mellett az érdekel, hogy egy színház befolyásolhat-e egy közösséget. A folytatást itt olvashatják.
Forrás: Színház.hu, Magyar Szó, Vajma.hu