Ünnepi gálát rendeznek - Fényes Szabolcs 100

Operett-történeti előadással, kiállítással és nagyszabású ünnepi gálával emlékezik a Budapesti Operettszínház utolsó nagy operett-szerzőnkre, a teátrum egykori igazgatójára, Fényes Szabolcsra, születésének 100. évfordulóján.

Nem ismerünk még egy hasonló zeneszerzőt, mint Fényes Szabolcs, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Évtizedekkel halála után ma is majd' minden nap felhangzik egyik nagy slágere, olyan örökzöldek szerzője ő, mint a Tíz óra múlt, a Mindig az a perc, az Az én rózsám vasutas, a Nem nősülök soha, a Budapest, Budapest te csodás, a Kétszer kettő néha öt, az Összecsendül két pohár, az Egy esős vasárnap délután, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Szeretni bolondulásig, a Küldök Néked egy nápolyi dalt, a Fogj egy sétapálcát, a Táskarádió vagy a Félteni kell. 45 színpadi alkotás, 131 film, s több mint 700 dal fűződik a nevéhez.

Volt hát miből válogatni már Ez Hungarikum című operett-történeti gála 2010-es bemutatójakor is, ám most, a Fényes Szabolcs születésének 100. évfordulója alkalmából, az április 27-i esti, valamint a 28-i délutáni és esti előadásokra megújuló műsorban természetesen külön blokk emlékezik a kiváló zeneszerzőre.

Olyan remek művészek adják elő slágereit, no és a magyar operett históriájának legnagyobb slágereit, mint Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel és Vadász Zsolt. A Böhm György rendezte műsorban közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara - vezényel Makláry László főzeneigazgató.

De természetesen nem csak a nagyszínpadunkon emlékezünk meg Fényes Szabolcsról, április 27-én, pénteken lesz ünnepi beszélgetés Gál Róbert íróval, Nemlaha György szerkesztő-dramaturggal, Körmendi Vilmos zeneszerző-karmesterrel és Kállai István dramaturggal, majd az emeleti előcsarnokban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös szervezésben kiállítás is nyílik, mely május 6-ig minden nap 14 és 18 óra között, illetve érvényes jeggyel az előadások alatt lesz megtekinthető.

Szerdán tavasz lesz - rulett revü

Különleges és ünnepi produkcióról van tehát szó, ezért is szeretné a Budapesti Operettszínház, hogy minél többen tekintsék meg az előadást - a megmaradt néhány jegyet egy tavaszi akció keretében szeretnénk nézőinknek felajánlani. A héten megnyílt jegyárusító pavilonunkban, ha csütörtökön és pénteken (április 26. és 27.) 14 és 19 óra között vásárol jegyet a Fényes Szabolcs emlékére megrendezésre kerülő Ez Hungarikum gálára, s bemondja a jelszót: FÉNYES 100.!, egy belépő áráért másodmagával, ketten jöhetnek el a pénteki vagy a szombati előadására.

Fényes Szabolcs

A magyar színházi élet egyik legnagyobb zeneszerzője, az operett szerelmese 1912. április 30-án született Nagyváradon. Apja, Fényes Lóránd mérnök nagy zenerajongó volt, aki Ady Endre törzsasztalához tartozott és nótaszerzéssel is foglalkozott. Két fia közül Szabolcsot jogásznak szánta, de amikor az közölte vele másféle szándékát, nem ellenezte. Budapesten Siklós Albertnél alapozta meg zenei ismereteit. Majd megfertőzte és elcsábította az operett. Nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt, az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait az ifjú zeneszerző. Már az 1925-26-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az Aratóünnepet bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő számát a Füst című filmben Tőkés Anna elénekelte.

Még gimnazista volt, amikor 19 éves korában, 1931-ben megírta Maya című operettjét, melyre az akkori nagy zenésztársak is felfigyeltek, s máris úgy kezdték emlegetni, hogy Ő zárja le a Lehár-Kálmán Imre-Jacobi-Ábrahám-Huszka zenésznévsort...

Peter Fényes néven - három évig - Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957-1960 között az Operettszínház igazgatója volt.

Itthon is sikert sikerre halmozott, a Mayán kívül népszerű operettje volt a Rigó Jancsi, A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, a Florentin kalap vagy a nemrégiben játszott Szerdán tavasz lesz, s Fényes Szabolcs nevéhez olyan nagysikerű filmek zenéje is fűződik, mint a Katyi, az Egy szoknya, egy nadrág, a Kétszer kettő néha öt, a Mici néni két élete, a Szerelmes biciklisták, A tanú vagy a Butaságom története. Külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.

Fényes Szabolcs feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbán-hegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Lendvay Kamilló búcsúztatta.

Forrás: Budapesti Operettszínház