Kecskés Karina: tök jó helyen vagyok

Kecskés Karinát az Új Színház színésznőjeként ismerhette meg a közönség, ám egy ideje főként a Baltazár Színház előadásain találkozni vele. Az Éva magazinnak mesélt arról, hogy van mostanában.

Az Éva Magazin cikkéből:

Az Új Színházból való távozása kapcsán a színésznő elmondta: “Lelkileg valóban eléggé megcsömörlöttem akkoriban, nem találtam a helyem. Ám nem azért mentem el szülni, mert nem volt munkám, hanem épp fordítva történt: a terhességem után rúgtak ki a színházból. Ma már egyértelmű, de akkor nehéz volt beismerni, hogy választóvonalhoz érkeztem, és bátorság kellett volna kilépni a semmibe. Hinni abban, hogy mint a mesékben, ha a helyes úton indulok el, akkor jó helyre lyukadok ki. Magamtól nem lett volna erőm felmondani, de így utólag azt érzem: kaptam a sorstól egy jókora megerősítést, hogy teljesen új lapot kezdhessek” – fogalmazott Kecskés Karina, aki azt is hozzátette, mint minden színészben, benne is van egy adag önimádat. “Az a három óra a színpadon hatalmas érzelmi amplitúdókkal jár, és ha nem tudom ott kiélni ezt a hisztérikus lelki hullámzást, akkor kiélem itthon, ami nem igazán jó. Egyébként is hajlamos vagyok mindig túlagyalni helyzeteket.(…) Nagyon érzékeny vagyok, nem akarok másokat megbántani, mindenért inkább magamat hibáztatom. Sose volt előnyöm az érzékenységemből, mindig inkább bántottak érte. Sokáig tartott, de mára megértettem, hogy az ember igenis megengedheti magának, hogy olyan közeget keressen, ahol nem bántják” – fejtette ki. 

Arról is mesélt, hogy miért kötöttél ki épp a Baltazár Színházban. “Nekem ők a szakma. A Baltazár egy olyan hivatásos színtársulat, amelyben értelmi sérült színészek játszanak. Az önazonosságuk számomra sokkal hitelesebb a színpadon, mint bármilyen színészi játék. Ahogy emberileg a saját gyerekeim, szakmailag ők tartanak meg. Náluk a test, a lélek és a szellem automatikusan egyensúlyban van, ők sosem billennek ki és sosem depressziósak. Hiszen a gyerekek se azok” – magyarázta Kecskés Karina, aki beszédet tanít a gyerekeknek és két előadásban játszik.

“Csak ritkán áll elő az az áldott állapot, amikor a rendező és a színész aktuális nagy kérdései egybevágnak. Nekem ilyen volt a Presszó 21 éves koromban, és ilyen volt most a Cabiria éjszakái című előadás Mészáros Mártával. Amikor Márta megkeresett, itt álltam egy gyerekkel és rengeteg kérdéssel. Hogy mi fontos nekem az életben. Hogy fontosabb-e bármi áron dolgozni és talpon maradni színésznőként, vagy merjem ezt elengedni, és higgyek abban, hogy majd megtalál, aminek meg kell találnia. Az lett a válasz, hogy tök jó helyen vagyok. És hogy elég, ha tízévente kapok egy ilyen szerepet, mert a többi úgyis csak taposómalom. Persze ettől még fogok dolgozni, de akkor tudom, hogy azt csak a pénzért és a hiúságom kielégítéséért csinálom, és nem kerítek köré egy misztikus "művésznő vagyok" dumát” – nyilatkozta Kecskés Karina az Éva Magazinnak.