Múzeumba való vagy megunhatatlan varázslat? - Mesés opera Pécsett

Tavaly ősszel indult útjára a Pécsi Nemzeti Színházban a havi rendszerességgel jelentkező "Mesés Opera" című sorozat, melynek célja a fiatalok megismertetése a legjobb operákkal. Ezúttal Engelbert Humperdinck német zeneszerző Jancsi és Juliska című művére kerül sor.

Így ajánlja a sorozatot Mácsai János:

„Unalmas az opera? Elavult, múzeumba való? Vagy szenvedélyes szerelem, megunhatatlan varázslat? Bizonyára ez utóbbi, ha az opera kialakulása, több, mint 400 év óta lelkesen tapsolnak az emberfeletti énekes-teljesítménynek, a magával ragadó dallamoknak, a zenekari hangzásnak. Az opera sikere minden vészharang-kongatás ellenére töretlen. A világ operaházai megtelnek, a közönség CD-n, filmen, interneten is élvezi a legösszetettebb művészeti műfajt, újból és újból örül a legmagasabb szellemi és fizikai teljesítményeknek, Mozart, Verdi, Wagner, Bartók és sokak drámai zsenijének, zenéjének.
A sorozat célja a fiatalok megismertetése a legjobb operákkal, elcsábítása e sokrétűen kacér és titokzatos művészet felé. Havi rendszerességgel terítékre kerül egy-egy remekmű, amelyeknek legfontosabb részleteit élő előadókkal mutatjuk meg, színes magyarázatokkal, történetekkel tárjuk fel a titkokat, amelyeket a nagy szerzők műveikbe kódoltak. Operául érteni nem nehéz, de annál nagyobb élmény, sőt fizikai élvezet, csak kicsit meg kell ismerni a nyelvet, amelyen kommunikál velünk. A többi már magától megy, és megunhatatlan, életre szóló vonzalom lesz belőle.
A sorozat egyben stílustörténeti kalauz is, hiszen az opera pontosan tükrözi a zenei nyelvezetet és a kort, amelyben keletkezett. Megjelenik majd a klasszika legizgalmasabb, megunhatatlan zenéje, és sok életteli színpadi figurája Mozart operáiban, a romantika varázsvilága, titokzatossága Weber muzsikájában. Átélhetjük Verdi hőseinek végtelen gonoszságát és emberi nagyságát, Wagner kábító akkordjait és hőseinek végtelenül felfokozott érzelmeit. Megismerhetjük a nagy orosz romantikusok sajátos és egyedi zenei világát, és találkozhatunk Bartók rejtélyes Kékszakállú hercegével, a 20. század egyik legfontosabb remekművével.
A sorozat nem szokványos operaismertő lesz. Meg kívánja mutatni, hogy a fiatalok számára sem tabutéma az emberi lét legszélsőségesebb érzelmeit megidézni, és mindezek legjobb zenei ábrázolásairól beszélni.” (Mácsai János)

Engelbert Humperdinck (forrás: pnsz.hu)

A szerzőről:

Engelbert Humperdinck (1854-1921) német zeneszerző 1892-93-ban komponálta fő művét, a Jancsi és Juliskát. Ősbemutatója a weimari Udvari Színházban volt, 1893. december 23-án, az ifjú Richard Strauss vezényletével. A librettót a zeneszerző nővére, Adelheid Wette írta Grimm fívérek ma már klasszikusnak számító meséjéből. A budapesti bemutatóra hamar sok került, már 1895. február 2-án játszották, a librettót Ábrányi Emil fordította.
A történet annyira közismert és kedvelt a magyar gyerekek körében is, hogy idézni sem kell.
Humperdinck zenei stílusa Wagner hatása alatt állt. E mágikus erő alól, bármennyire is akarta volna, igazán senki sem vonhatta ki magát ekkoriban. Ebben az operájában népdalszerű elemeket is alkalmazott a wagneri vezérmotívum technika mellett. Humperdinck Olaszországban, 1879-ben találkozott Wagnerrel, aki rövid ismeretség után meghívta őt Bayreuthba, hogy segítsen neki a Parsifal előkészítésében. Az eredeti partitúrák tanúbizonysága szerint Wagner vele komponáltatta meg a jelenetek közötti változás-zenéket. Ez már önmagában is bizonyítja Humperdinck zenei képességeit, de saját alkotási jogán is nagyhírű muzsikus és zeneszerzés-tanár vált belőle. Bár legalább hat operát komponált (melyeket be is mutattak), és számos egyéb művet, szimfóniát, zongoradarabokat írt, ma a Jancsi és Juliska az egyetlen alkotás, amit játszanak tőle.

"Mesés opera" VI.
Engelbert Humperdinck: JANCSI ÉS JULISKA

Jancsi: Szente Melinda
Juliska: Scheer Lívia
Mama: Simon Kriszta
Péter: Bognár Szabolcs
Altató tündér: Breinich Beáta
Ébresztő tündér: Bernát Éva
Boszorkány: Nagy Johanna és Krum Enikő
Zongora: Horváth Judit
Mesélő: Gulyás Dénes

2012. április 27. és 28. (péntek, szombat) 17 óra Pécsi Nemzeti Színház, N. Szabó S. terem