Az idei tánc világnapra Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész, koreográfus írt üzenet.
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A tánc az egyik legősibb megnyilvánulási forma, mellyel ki tudjuk fejezni érzelmeinket, legyen az akár öröm, bánat vagy kilátástalan helyzetben bensőséges könyörgés egy felsőbb megsegítő hatalomhoz.
Ősi időkben - úgy tartják - , hogy a mozdulat és a testbeszéd mint kommunikációs forma előbb jelent meg, mint az igazi beszéd. Az vitathatatlan, hogy a mozgással történő kifejezési forma az ember egyik legrégibb, legösztönösebb nyelvezete, hiszen a mai napig mindannyian használjuk, ha szóba szeretnénk elegyedni olyan valakivel, akivel nincsen közös beszélt nyelvünk.
Sajnos, a mai modern embertől ebben a rohanó világban egyre távolabb kerül a mozgás művészete, és ezért gyakran hallani olyan véleményeket, hogy, 'én nem értek a tánchoz, ezért nem nézek táncelőadásokat'. Pedig nem kell érteni hozzá, hogy az embernek örömet okozzon, szeresse, esetleg üzenetet hordozzon vagy tolmácsoljon számára attól függően, hogy műveli vagy nézőként vesz részt benne.
A tánc a mai világban a nemzetek közötti kommunikáció egyik legegyszerűbb és legcélravezetőbb formája, hiszen nem kell hozzá nyelvtudás, nem ismer határokat, rajta keresztül meg lehet szólítani földünk bármelyik népét.
Harangozó Gyula, fotó: 168 óra
Napjainkban, amikor egy nemzet gazdasági térhódítása vagy esetleg egy ország pozitív nemzetközi megítéltetése a cél, a gazdasági nagyhatalmaknál már bevett szokás, hogy először a kultúrájukkal próbálják országuk imázsát a legjobb színben feltüntetni, így tárni szélesebbre azt a kaput, melyen keresztül majd iparuk, kereskedelmük és "ne adj Isten" politikájuk is kényelmesebben át tud sétálni.
Életem és pályafutásom során sokat járom a világot, számtalan emberrel találkozom és beszélek, hallgatom a véleményüket hazánkról. Ez alapján meggyőződésem, hogy napjainkban Magyarországnak szüksége van a kultúrájára jobban, mint bármikor, ezen belül a táncművészetre, mely politikai és nyelvi határok nélkül pozitív üzeneteket közvetíthet országunkról a nagyvilágba.
Ebben a sajnos egyre inkább merkantilista szemléletű világban országunk politikai elitjének fel kellene ismernie, hogy a magyar kultúrába fektetett pénz még ebben a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is az az invesztíció, mely a legjobb eredményt hozza nemzetünk imázsa számára, ha kilépünk vele a nagyvilágba.
Ezért országunk vezetőinek szívből kívánom, hogy ismerjék fel, támogassák és használják ki mindazt a potenciált, amit a magyar táncművészet hazánk nemzetközi pozitív megítélésének jelenthet.
Üdvözlettel,
Harangozó Gyula
Kossuth-díjas érdemes művész"