Decembertől a Stúdió „K”-ban láthatóak a Kaposvári Művészeti Egyetem harmad- és a jövőre végzős, negyedéves színészhallgatóinak vizsgaelőadásai. A lassan fél éve tartó együttműködésről és az elért eredményekről Zubek Adriennt, a Stúdió „K” ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
- Hogyan keveredett hozzátok a Kaposvári Egyetem?
Zubek Adrienn: Ők kerestek meg minket. Az elmúlt években a Merlinben tartották a vizsgáikat, de egyrészt lejárt a szerződésük, másrészt a Merlinnek is költöznie kellett, ezért egyáltalán nem lehetett látni a jövőt. Decemberben volt a harmadévesek Új Színház-ügyet feldolgozó performansza, amit mindenképp szerettek volna Budapesten bemutatni. Helyet adtunk ennek az előadásnak, és utána elkezdtünk beszélgetni a további lehetséges együttműködésről. Ez nekik is jó, mert otthonos a Stúdió K, ugyanakkor másféle színházi működésbe enged betekintést, mint az egyetemi létezés, ráadásul megismerhetik a háttérszakmai munkák egy részét. És nekünk is jó, mert a profilunkhoz tartozik a tehetséggondozás: a kaposvári egyetemistáknak tér kell, hiszen a legtöbben nem utaznak le hozzájuk, így kevésbé láthatja őket a szakma. Most havonta két nap az övék, a harmadik és a negyedik évfolyam összes futó előadását bemutatjuk, az új produkciókat mindig kiemelt figyelemmel kísérjük. Eddig igazgatók, rendezők, kritikusok, újságírók jöttek tömegével, szerződések születtek, szinte az összes végzős diáknak sikerült helyet találni.
- Ez talán az elmúlt három-négy évben nem is fordult elő...
Zubek Adrienn: Ez nagy eredmény, főleg ahhoz képest, hogy milyen kevés státusz van.
- Az előbb említetted, hogy a háttérszakmai munkákat is megismerhetik? Ezt hogy kell érteni?
Zubek Adrienn: A Stúdió K egy kicsi, független színház, nincs műszak, mi építjük a díszletet. Tehát itt kiderül számukra, hogy a díszlet milyen összefüggésben van a világítással, hogy működik a vezérlő, a hangpult, mekkora munkát végeznek az úgynevezett háttéremberek. Megtanulnak együtt élni az infrastruktúrával és ha megismerkednek vele, a későbbiekben tudják majd értékelni. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hozzáállással kerülnek egy társulathoz... A tehetség a szükséges kiindulási alap, de önmagában nem megy vele túl sokra senki. Meg kell becsülni a befektetett munkát, alázatot kell tanulni, mert ez akkor is fontos tudás lesz számukra, amikor már nem nekik kell cipekedniük. Most mindannyian kőszínháznál lesznek gyakorlaton, de egyáltalán nem biztos, hogy életük végéig ott fognak dolgozni. Nem baj, ha tudják, hogyan kell fölszerelni egy lámpát.
-Arra gondoltatok, hogy ha helyet adtok ezeknek a vizsgáknak, az kultúrpolitikai állásfoglalásként is értelmezhető?
Zubek Adrienn: Igen, de fontosnak tartottuk, hogy legyen egy helyük. A produkciók alapján úgy tűnik, kifejezetten erős a képzés Kaposváron, ennek meg kellene maradnia. Jó szellemiségűek a gyerekek, felelősen gondolkodnak a szakmáról, van véleményük, és ezt kommunikálják is. Reméljük, hogy lesz folytatása a sorozatnak, mi nyitottak vagyunk rá.
- Velük beszélgettek arról, hogy mi lesz jövőre?
Zubek Adrienn: Nagyon feszített tempóban dolgoznak, naponta legalább két előadásuk van. A legutóbbi Jeles András-bemutatóra, a Téli utazásra akkora volt az érdeklődés, hogy be kellett tenni egy plusz előadást este tízre, és május 20-ra is rég elfogytak a jegyek, akkor is duplázni kell majd. Úgyhogy viszonylag kevés idő jut beszélgetni. Inkább visszajelzéseket kapunk. Jöttek hozzám a másodévesek, hogy jövőre már nekik is lesznek előadásaik, ugye jöhetnek ide ők is, mert jól érzik magukat és sokat tanulnak. Erre csak azt tudtam mondani, hogy részünkről ennek nem lesz akadálya. Még nem volt semmiféle tárgyalás az együttműködés további sorsáról. Májusban vége az évadnak, tudnunk kellene, hogy jönnek-e a jövő évadban is. Nekik sem mindegy, hogy hová tervezik a vizsgaelőadásokat, és nekünk sem mindegy, mert elég sok munkát fektettünk abba, hogy ez a közös dolog ilyen jól működjön. Nem kellett könyörögni a szakmának se, hogy jöjjenek. Egyszer körbeszóltunk, hogy kaposvári vizsga lesz, és eljött szinte mindenki. Volt, akinek itt az előtérben kezdődött a szerződtetési tárgyalása.
- Anyagilag megéri ez nektek? Úgy értem, nem veszteséges?
Zubek Adrienn: Ők nem fizetnek bérleti díjat, viszont a bevétel nálunk marad, így nagyjából nullára jövünk ki. Az utazást, a szállítást egyik hónapban ők állják, a másik hónapban mi. Ez még éppen bírható. Persze nem volna baj, ha valaki támogatná…
- Közös produkcióban nem gondolkodtatok?
Zubek Adrienn: Nem nagyon lehet, mert zajlik az egyetemi élet. De mi magunk is kipróbálunk egy nagyon izgalmas negyedéves fiút, Sipos Gyurit, aki ugyan nem nálunk lesz gyakorlaton, hanem Kaposvárott, de egy produkcióban, Nagypál Gábor rendezésében játszik majd a Stúdió K-ban....
A végzős kaposvári osztályból, melynek vezetője Mohácsi János Pécsett, Kaposváron, Kecskeméten voltak gyakorlaton, többeknek kínáltak szerződést, többek között Miskolcon.
Rick Zsófi / Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.