Amikor a katarzis átragad - Színházi jeltolmács mesélt

A Jászai Mari Színház, Népház történetében először 2012. április 21-ének délutánján várt siket és nagyothalló nézőket, ráadásul egy zenés darabra, Lajtai Lajos hatalmas sikerrel futó operettjére, a Régi nyárra. A színpad szélén egy új szereplő, a jeltolmács, egymaga szinte eljátszotta az összes szerepet.

A szünetben a JelTv – ami siketek által működtetett televízió siketek számára - riportokat készített, forgatott, és kiderült, a siket nézők mindent tökéletesen értenek és nagyon tetszik nekik az előadás.

A speciális előadás megvalósításában a Jászai Mari Színház, Népház segítségei a 90 Decibel Projekt munkatársai voltak, akik célul tűzték ki, hogy minél több magyarországi színházban legyen siketek és nagyothallók számára jeltolmácsolt előadás. A színház beszámolója szerint csak szuperlatívuszokban lehet beszélni Németh Dénesné jeltolmácsról.

A katarzis átragadt

Németh Dénesné a 24 órának nyilatkozott az élményről. “A színházban egyébként is élményekkel gazdagodik az ember, most a halló nézők egy másik katarzist is átélhettek, egyszerűen átragadt rájuk. A közönség soraiban 35 siket néző ült, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségén keresztül vásárolhatták meg a jegyeket. Többségük még soha nem volt színházban. Volt, aki azért nem akart jönni, mert úgysem tud bekapcsolódni, sodródni a történettel, úgyis végigalussza a darabot. Aztán meggyőztem, hogy itt biztosan nem fog elaludni”- árulta el a tolmács.

Tolmácsolni a zenét

A kérdésre, mit szóltak ahhoz, hogy színpadon, jelmezben láthatták úgy felelt: “Megjegyezték, hogy olyan vagyok sminkben, frizurával, mint egy porcelánbaba. Fontos volt, hogy nem csak a színészek, de én is szerepbe bújjak, hiszen végig ott vagyok a színpadon. Nagyon elfáradtam, nemtagadom. Három hónapja kaptam meg a szövegkönyvet, azóta minden szabadidőmet a darabbal töltöttem, egy hete pedig még az éjszakáimat is” – mesélte Németh Dénesné, aki elárulta, kutatómunkát is végezett, hogy megismerje a szavak pontos jelentését, hogy jelelni tudja, mi a különbség konflis és fiáker között. “Testbeszéddel, arcjátékkal kellett a nem hallók számára is érthetővé tennem az olyan helyzeteket, amelyekben a színész a hangjával érzékelteti, hogy mást mond, mint amit gondol, vagy mondjuk, spanyolnak adja ki magát, mégsem az” – tette hozzá Németh Dénesné, akinek a zenét is érzékeltetnie kellett.

“A hallássérült nézők lufit kaptak a kezükbe, annak segítségével, de a bőrükön is érezhették a rezgéseket. Ám azt, hogy milyen stílusú, hangulatú dallam csendült fel éppen, nekem kellett megmutatnom. A próbák alatt a nézőtér minden egyes ülőhelyét kipróbáltam, hogy tudjam, honnan mit látni és érzékelni a színpadi eseményekből” - magyarázta.

Arról hogyan lesz valakiből jelnyelvi tolmács

Arról hogyan lesz valakiből jelnyelvi tolmács így mesélt: “Középiskolás voltam, amikor láttam egy hallássérült fiút a buszon. Egyedül ült, az emberek nem mertek a közelében helyet foglalni, én meg leültem mellé. Próbáltam vele kommunikálni, és ez a jelenet erősen hatott rám. Aztán már gyesen voltam, amikor láttam egy hirdetést, hogy alapfokú jelnyelvi képzés indul. Mire észbe kaptam, már a tolmácsképzőbe felvételiztem” – mondta a tolmács, aki később egy színházi jeltolmács képzésen is részt vett.

A 90 decibel projektről

A SIKETSÉG orvosi értelemben 90 decibelnél kezdődik. Innen a projekt neve, amelyhez 18 hazai színház csatlakozott. Az ötlet pedig Bonecz Ervintől származik, aki 10 évvel ezelőtt Londonban látott egy jeltolmács segítségével akadálymentesített előadást, és már akkor elkezdte keresni az itthoni adaptálás lehetőségeit. A 90 decibel projektet azért hívta életre, hogy a magyarországi siketek is részesülhessenek színházi élményekben. A statisztikai adatok szerint hazánkban az emberek tíz százaléka él valamilyen mértékű hallásproblémával. Közülük 60 ezren teljesen siketek, 300 ezren súlyosan nagyothallók