Így emlékeztek Fényes Szabolcsra az Operettben

Operett-történeti előadással, kiállítással és nagyszabású ünnepi gálával emlékezett a Budapesti Operettszínház utolsó nagy operett-szerzőnkre, a teátrum egykori igazgatójára, Fényes Szabolcsra, születésének 100. évfordulóján. A főigazgató, Kerényi Miklós Gábor - KERO® Fényes Szabolcs-díjat kapott.

A legendás zeneszerző

Nem ismerünk még egy hasonló zeneszerzőt, mint Fényes Szabolcs, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Évtizedekkel halála után ma is majd' minden nap felhangzik egyik nagy slágere, olyan örökzöldek szerzője ő, mint a Tíz óra múlt, a Mindig az a perc, az Az én rózsám vasutas, a Nem nősülök soha, a Budapest, Budapest te csodás, a Kétszer kettő néha öt, az Összecsendül két pohár, az Egy esős vasárnap délután, a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Szeretni bolondulásig, a Küldök Néked egy nápolyi dalt, a Fogj egy sétapálcát, a Táskarádió vagy a Félteni kell. 45 színpadi alkotás, 131 film, s több mint 700 dal fűződik a nevéhez.

Peller Károly, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Faragó András a gálán

Megemlékezés és kiállítás

2012. április 27-én rá emlékezett a Budapesti Operettszínház, több rendezvényével, délutántól késő estig. Az operett-történeti előadáson Kállai István, a színház dramaturgja, Körmendi Vilmos zeneszerző-karmester, Nemlaha György szerkesztő-dramaturg és Gál Róbert író szolgáltak érdekességekkel, történetekkel, videókkal Fényes Szabolcsról a megjelenteknek. Felidézték legnagyobb slágereit és műveit, valamint vele való találkozásaikat. Nemlaha György például egy iskolába járt vele, elmondta, hogy 11 évesen írta az első operettjét odahaza, rendkívül tehetséges volt. Körmendi Vilmos megemlítette azt az érdekességet róla, hogy míg Fényes Szabolcs mindig tintával írt, ő ceruzával, az esetleges javítások miatt. Annak érdekében pedig, hogy dalaival a popvilágba is beilleszkedjen, a fiatalokhoz fordult tanácsért. Humánus, nagyszerű embernek tartották, ő volt az utolsó nagy operett-szerző, aki musicalt is tudott írni.

Galambos Erzsi, Körmendi Vilmos, Felföldi Anikó

A beszélgetést követően egy kiállítás megnyitójára is sor került az Operettszínház emeleti előcsarnokában, ahol Fényes Szabolcs személyes tárgyai, előadásainak plakátjai és fotói, valamint jelmezei láthatóak május 6-ig minden nap 14 és 18 óra között, vagy érvényes jeggyel az előadások alatt. A tárlatot Kerényi Miklós Gábor - KERO® nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy egy ilyen fantasztikus művésznek állít emléket a színház. "1983-ban dolgoztunk együtt, még mindig megvan otthon az a kazetta, melyre följátszotta a Szerdán tavasz leszt. Mindenki számára példamutató lehet a hozzáállása. Szerette Magyarországot, ezt a közönséget, amelynek írhatott és játszhatott."

A kiállítást a Budapesti Operettszínház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közösen hozta létre. Köszönet illeti Fényes Andrást, valamint Fényes Balázst is, a művész unokaöccseit. Közülük András fejezte ki köszönetét, hogy megemlékeznek nagybátyjukra. Felidézte, hogy családi ünnepek alkalmával amint Fényes Szabolcs megjelent, onnantól az egész nagy nevetésbe fulladt...

Szabó Dávid, Kékkovács Mara, Felföldi Anikó, Faragó András, Oszvald Marika és Peller Károly a gálán

Kerényi Miklós Gábor díjat kapott

Ezekkel még nem ért véget a megemlékezés Fényes Szabolcsra, az Ez Hungarikum gálában az eddigi Lajtai-blokk helyett ezúttal Fényes Szabolcs legnagyobb slágereit adták elő operett-sztárjaink: a Szeretnék egyszer... Fischl Mónika és Vadász Zsolt előadásában volt hallható, a Szeretlek fenn, szeretlek lenn-t Kékkovács Mara és Szabó Dávid énekelte, Kalocsai Zsuzsa pedig egy szál zongora kíséretében adta elő a Mindig az a perc a legszebb perc című gyönyörű dalt. Ezután Wolf Péter, a Fényes Szabolcs Alapítvány kuratórium elnöke lépett színpadra, aki az alapítvány létrejöttéről mesélt, majd felkonferálta idei díjazottjukat, Kerényi Miklós Gábort, hogy vegye át az elismerést. "Neki is köszönhető, hogy az operett ma világhírű, egyszerre vannak jelen munkásságában a muzeális értékek és a kísérleti újítások."

A főigazgató is szólt pár szót a díj átvétele után: "Meghatottan állok itt, hatalmas megtiszteltetés egy civil kuratórium díját átvenni. Szeretném elmondani, hogy ez azonban az egész társulatot megilleti, akikkel tizenegy éve járjuk ezt az utat. Játszunk Kálmánt, Lehárt, Huszkát, valamint Szakcsi Lakatost, Szörényit, az összekötő kapocs közöttük pedig nem más, mint Fényes Szabolcs!"

Kerényi Miklós Gábor Fényes Szabolcs-díjat kapott

Fényes Szabolcs élete

A magyar színházi élet egyik legnagyobb zeneszerzője 1912. április 30-án született Nagyváradon. Budapesten Siklós Albertnél alapozta meg zenei ismereteit. Majd megfertőzte és elcsábította az operett. Még gimnazista volt, amikor 19 éves korában, 1931-ben megírta Maya című művét, melyre az akkori nagy zenésztársak is felfigyeltek, s máris úgy kezdték emlegetni, hogy ő zárja le a Lehár-Kálmán Imre-Jacobi-Ábrahám-Huszka zenésznévsort... Peter Fényes néven - három évig - Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957-1960 között az Operettszínház igazgatója volt.

Itthon is sikert sikerre halmozott, a Mayán kívül népszerű operettje volt a Rigó Jancsi, A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, a Florentin kalap vagy a nemrégiben játszott Szerdán tavasz lesz, s Fényes Szabolcs nevéhez olyan nagysikerű filmek zenéje is fűződik, mint a Katyi, az Egy szoknya, egy nadrág, a Kétszer kettő néha öt, a Mici néni két élete, a Szerelmes biciklisták, A tanú vagy a Butaságom története. Külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba.

Forrás: Budapesti Operettszínház