A jövő évad az Operaházban

A Magyar Állami Operaház jövő évadának programja.

Több mint 450 esemény - 30 százalékkal több, mint az idei évadban - száz gyermek- és ifjúsági előadás, valamint a Verdi- és Wagner-év jegyében tisztelgés a két 19. századi géniusz előtt. Ezekkel a címszavakkal foglalta össze Ókovács Szilveszter kormánybiztos a Magyar Állami Operaház következő évadát, amelyet sajtótájékoztatón ismertetett a dalszínház vezetése. A következő szezon operabemutatóiról Héja Domonkos főzeneigazgató, a Magyar Nemzeti Balett programjáról Solymosi Tamás balettigazgató beszélt. A tájékoztató elején Wagner Trisztán és Izolda című művének zenerészletére egy Eagling-koreográfiát adott elő Felméry Lili és Apáti Bence balettművész, az esemény záróakkordjaként pedig Verdi Traviata című operájából a Brindisi hangzott el Kolonits Klára, Balczó Péter, és az Operaház zenekari és énekkari művészeinek közreműködésével.

Nemzeti operaháznak lenni három kötelességet jelent. Korokon és játékstílusokon átívelő repertoárt; szélesre tárt kapukat hazánk zene- és tánckultúrájának tehetségei előtt; valamint magyar szerzők és művek hagyományának ápolását. Mindezt pedig úgy, hogy a repertoárjátszás minősége elérhesse a sorozatokéit, hazai művészek mellett világhírű külföldi szólistákat, együtteseket és produkciókat is üdvözölhessünk, s hogy ne legyünk szűkkeblűek, hisz az opera- és balettirodalom kincseinek többsége más népek szerzőit ékesíti, ugyanakkor új magyar műveket is inspiráljunk - mondja Ókovács Szilveszter az Operaház 2012/2013-as évadjának programját ismertetve.

(fotó Csillag Pál)

A fent vázolt hármas dilemma a hangsúlyok megfelelő elhelyezésével oldható fel: az Operaház vezetése a határok feletti nemzeti operaház küldetését vallja magáénak. Hisz nincs másik dedikált, nagy háza a magyar operakultúrának, csak a Magyar Állami Operaház. Ezért kezdi évadát magyar bemutatóval (Erkel: Hunyadi László), ezért invitál a nulladik előadásra határon túlról érkezőket, ezért szerződtet és foglalkoztat több száz magyar énekes és balett szólistát, énekkari és zenekari művészt, ezért szólaltatja meg Kodály művét invokációként (Budavári Te Deum). Vagy ezért ünnepli immár másodízben Liszt Ferenc születésnapját (zongoraest opera-átiratokból) és a 100 éve született Solti Györgyét is (Figaro házassága), a XX. század kiemelkedő magyar énekesnőjét, Marton Évát pedig születésnapján köszönti (Marton70 Operagála) a jövő évadban.

Nem feledve a magyar kultúra zászlóshajója-szerepet, az Operaház Budapestre invitálja a másik két magyar klasszikus balett-társulatot (Pas de trois) s az összes vidéki operatagozatot is, a Kolozsvári Magyar Operával együtt (Primavera13), a POSZT operai mását létrehozva ezzel. És a hazai művészeti felsőoktatásról sem feledkezik el: már idén visszaállítja - a Magyar Táncművészeti Főiskola melletti másik - stratégiai partnere, a Zeneakadémia operavizsgáját is az Andrássy úton. Az első magyar szimfonikus együttessel, az operai művészekből álló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával új alapokra helyezi együttműködését: két bérletsorozatuk helyszíne továbbra is az Operaház; természetesen zenekara és énekkara a Művészetek Palotája Wagner-napjainak oszlopa lesz ezután is.

Balczó Péter és Kolonits Klára (fotó Tomas Opitz)

Mivel pedig az Operaház európai kitekintésű intézmény is 1884 óta, bemutatja a világ legkurrensebb balettjeinek egyikét (Cranko: Anyegin), s ezért reagál a Verdi-évre (a Stiffelio magyarországi bemutatója, a szerző 10 operája a műsoron, Májusünnep - Verdi200 Ritkaságfesztivál, Verdi-maraton, Tokody Ilona kurzusa, Traviata-turné Japánban), a Wagner-évre (Bolygó hollandi-premier, Parsifal-felújítás, Wagner200-gála, Perencz Béla kurzusa). Ezért rendez Shakespeare-balett hónapot (Seregi-adaptációk áprilisban), és tűz műsorra olasz ritkaságot ősbemutatóként (Leoncavallo: Requiem), illetve ad helyet autentikus barokk produkciónak (Rameau: Hippolyte), vagy fűz Szöktetés-felújításához mesterkurzust is (Kurt Rydl, basszusoknak). Emellett módszeresen készül a 2014-es Strauss-évre: az Arabella után most az Ariadné Naxosban bemutatója következik.

S habár az opera világa - törzsanyagánál fogva - menthetetlenül XIX. századinak mondott, a bezárkózást cáfolandó is állít színpadra az Operaház idehaza elsőként egyházi művet (Bach: Máté-passió), visz színre rafinált Diótörő-parafrázist (The Beatlecracker). Továbbá megpróbál új hagyományt teremteni a zenevilágnapi Big Bang Szerenád, valamint Operakarácsony (ezúttal: Angolszász karácsonyi koncert), Dalszínház utcai dalestek (Schubert-ciklusai) és Újév az Operában (Beethoven: IX. szimfónia) című hangversenyeivel is.

Apáti Bence és Felméry Lili (fotó: Csillag Pál)

Az Operaház gyermekprogramsora a hangszerbemutatótól beavató túrán és kisoperán át a nagytermi előadásig terjed, miként eddig is - az viszont igazi újdonság, hogy 40 különböző produkciójának főpróbáját teszik nyilvánossá diákok, nagycsaládosok és nyugdíjasok számára: ők az adott székre szóló rendes helyár negyedéért lehetnek a teljes élmény részesei. Az évad végén, 2013 májusában pedig az intézmény elindítja az Operaház és a magyar közoktatás valaha volt legnagyobb operai programját, az Operakalandot, amelynek keretében évente kétszer, egy őszi és egy tavaszi hónapban valamennyi másodéves magyar középiskolás eljut budapesti opera- vagy balettelőadásra (idén: Hunyadi).

Számokban: 5 opera- és 2 balett-bemutatót, további 26 opera- és 8 balettprodukciót, 31 hangversenyt és gálaestet, összesen mintegy 450 rendezvényt kínál repertoár- és sorozatjátszás közötti fél-stagione rendszerben a Magyar Állami Operaház.

A Magyar Nemzeti Balett új évada

Solymosi Tamás balett igazgató hangsúlyos szerepet ad a közönség legkedveltebb darabjainak, így a kínálat vázát a legsikeresebb koreográfiák adják. A Karamazov testvérek műsoron tartásáért meghosszabbította a játszási jogokat, újra repertoárra veszik a népszerű Elfújta a szél Pártay Lilla-koreográfiát, a gyermekközönség számára megunhatatlan Hófehérke és a színes, könnyed Don Quijote sem kerül le a színről, a téli időszak pedig nem múlhat el a Diótörő nélkül.

2013 áprilisa Shakespeare-hónap lesz az Operaházban. Világhírű hazai koreográfusunk, Seregi László Shakespeare-trilógiájának darabjai, a Makrancos Kata, a Rómeó és Júlia és a Szentivánéji álom összesen tizenkét alkalommal kerülnek színre.

Solymosi Tamás úgy véli, az évad kínálata nemcsak a közönséget szolgálja, hanem a balettművészeket is, hiszen teret kell adni az előadói tehetségnek, a társulatnak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szembenézzenek a legnagyobb szakmai kihívásokkal is - ez viszi előre a technikai és művészi teljesítményt. Minderre a jövő szezon nagy, kosztümös Anyegin bemutatója különösen jó példa lesz.

(forrás és fotók: Magyar Állami Operaház)