Tizenhét igen, nulla nem és három tartózkodás alapján a székesfehérvári közgyűlés tíz jelölt közül Szikora Jánost választotta meg a Vörösmarty Mihály Színház igazgatójának.
Korábban a társulat Kuna Károlyra adta voksát, a szakmai bizottság Réthly Attilát támogatta 6 szavazattal, ellenszavazat nélkül, Szikora János szintén 6 igen szavazatot kapott, és 1 nemet. A 10 pályázó közül kilencen kaptak támogatást a Humán Közszolgálati Szakbizottságtól: Szikora Jánosra kilencen, Romvári Gergelyre öten, Kuna Károlyra ugyancsak öten, Seregi Zoltánra négyen szavaztak, míg Kárpáti Norbertre, Quintus Konrádra és Réthly Attilára egyaránt hárman voksoltak. Kamondi Zoltán pedig a Színház.hu-val azt közölte: "Sajnos már teljesen reménytelennek látom pályázatom elfogadását". Ezért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza pályázatát.
A csütörtöki végső vita előtt Mező Balázs jobbikos képviselő javasolta, hogy a szavazás az igazgató személyéről titkosan történjen, szerinte ezzel tiszteletbe tartják a jelöltek méltóságát. Cser-Palkovics András polgármester jelezte, hogy ügyrendi kérdésről külön szavaz a testület.
Szikora János, aki Csányi Jánossal (a volt debreceni igazgatóval) közösen pályázott az ülés után elmondta: "Köszönöm a támogatást! Helyesbítek: a pályázat nyertese nem Szikora, hanem Székesfehérvár. Ez öt év múlva derül ki. Mi mindent megteszünk azért, hogy a mai nap sorsfordító dátumként jelenjen meg a Vörösmarty Színház történetében".
A Színház.hu elérte a rendezőt, aki elárulta, a város történelmére építő nagyszabású koncepciót fogalmaztak meg Csányi Jánossal, Matuz Jánossal és hármasfogatuk tulajdonképpen ötösfogat, hiszen a jövőben számítanak Bagó Bertalan és Hargitai Iván munkájára. Szikora János hozzátette: "Igazán nagyon örülök, jól vagyok. Itt vagyok május közepén, tudom, hogy június végén gyermekem születik és elkezdek egy színházat egy új városban. Ennél többet mit lehet kívánni az élettől? Úgy érzem magam, mint aki megnyerte a lottóötöst".
A Színház.hu március végén készített interjút Szikora Jánossal, az Új Színház távozó főrendezőjével, akivel múltról és a jövőről beszélgettünk. A rendező akkor úgy fogalmazott: “Bizonyos szempontból hálát kell adnom a sorsnak, mert nem engedi meg, hogy elkényelmesedjek, hiszen állandóan kihúzza alólam a széket úgy, hogy leessek a földre. A folyamatos padlózások mindig frissen és éberen tartják az embert, amíg képes felállni. Ismét minden szellemi erőmet mozgósítanom kell ahhoz, hogy dolgozni tudjak. (…) Minél gátlástalanabb körülöttem a hazugság, bennem annál jobban növekszik a késztetés, hogy a remény felé navigáljak.”
Arról is beszélt, hogy tele van tervekkel. “Szerencsére tele vagyok tervekkel és energiával, sikerült megszabadulnom minden pitiáner rosszindulattól. Tudod olyan vagyok mint a macska: mindig a talpára esik. Ha nem így volna már nem élnék” – nyilatkozta Szikora János.
Hamarosan közzétesszük Szikora János pályázatát.
A Színház.hu márciusi interjúját Szikora Jánossal itt olvashatják.