"A Vígszínház nyitott színház" - Itt a jövő évad programja!

A 2012-13-as szezonban több magyar íróval is együtt dolgozik a Vígszínház társulata: Spiró György, Hamvai Kornél, Varró Dániel, Térey János és Várady Szabolcs neve is szerepel a jövő évad szerzői, fordítói között. Az alábbiakban erről olvashatnak és Eszenyi Enikő beszédéből is közlünk egy részletet.

Részlet Eszenyi Enikő beszédéből:

Kedves vendégeink!

A mi színházi alkotmányunk első cikkeje, mennél több magyar darab otthonává tenni a Vígszínházat. Ez marad továbbra is legfőbb törekvésünk, hogy bármiként nevezzék is, olyan színházat hozzunk létre, amelynek központjában az ember, korunk küzdő, építő, elfáradt vagy boldog embere áll gondjaival, örömeivel és problémáival. És ha már itt tartok, azt is el kell mondanom, hogy ez a színház ugyanakkor színészcentrikus is. Nagyszerű és irigyelt társulatunk van, sok kitűnő művész gyűlt össze a Vígszínházban, akik szeretik a színházat és utálják az üres nézőteret. Ezért aztán nagyszerű előadásokat hoznak létre, és azokat meg is őrzik kitűnő formájukban. Gyakorta hangzik a bírálat: a Vígszínház eklektikus, nincs határozott profilja. Hát lehet. Néha olyan, mint a színész. Orrot ragaszt, és megváltozik a profilja. Nem a könnyebb szórakoztatás irányába tolódtunk el, bár arról továbbra sem kívánunk lemondani, hiszen az úgy hozzátartozik a Vígszínházhoz, mint az Eckmaeyer Tóni vagy a Szent István körút.

Néha perlünk a kritikával, de sosem azért, mert egyik vagy másik előadásunkat elmarasztalja. A kritikus ír, a színház játszik. Ez így rendben is van. Mi akkor szállunk vitába, amikor a kritika nem egy műről és előadásról beszél, hanem a színházat magát tekinti céltáblának. És ez csak akkor kerül szóba, ha a színház egyet botlik. De arról nem olvastam még cikket, hogy hány sikeres magyar darabot mutatott be az elmúlt években a Vígszínház, hogy hány nagyszerű előadást hozott létre haladó más országbeli művekből. Nem mondom én azt, hogy nincs mit bírálni a Vígszínház műsorpolitikáján, de mindenkinek látnia kell a fejlődést. Viszonyunk a gazdáinkkal, a Fővárosi tanáccsal és a Minisztériummal már jobb, mint egyik-másik kritikussal. Művészi becsületünket nem kell naponta megvédenünk. Alkotóműhelyünk egyre világosabban tisztázódik. A kis színházunk jobban megy, mint a nagy. Az ezerszemélyes színház tulajdonképpen túlhaladott kategória. A második emelet csak ritkán telik meg. A támogatás mellett költségeinket, amelyek egyre emelkednek, magunknak kell megkeresnünk, vagy hogy a kerékbetört szót használjam, kigazdálkodnunk.

A minisztériumi statisztika szerint, az egy jegyhez való állami hozzájárulás a Nemzetiben 38, a Tháliában 30, a Madáchban 18, a Vígszínházban mindössze 7 forint volt. Ezért a Vígszínház költségvetésének felülvizsgálatáért harcolnunk kell, mert az anyagi korlátok néhány nagyobb vállalkozás és terv útjában állnak...

A száz évvel ezelőtt született Várkonyi Zoltán negyven évvel ezelőtti sorait idéztem. Úgy tűnik, nemcsak a jóban, de a gondokban is hűek maradtunk hagyományainkhoz és elődeinkhez. (...)

Hűséges nézőink itt voltak velünk 255 előadáson a Vígben, 257 előadáson a Pestiben, és 75 előadáson a Házi Színpadon. Tehát a társulat és a színház minden munkatársa az évad során 587 előadásban játszott és dolgozott. Hallják ezt a számot? 587 előadás.

365 nap van egy évben, tehát a Vígszínház társulata másfél évnyi estén játszott 9 hónap alatt. Mi még ezt is tudjuk. És emellett én még arra kérem a társulatot, hogy ugyan már szombat reggel jöjjenek el a Költészet Napjára, és mondják el kedvenc versüket,  hajnalig táncoljanak a maratoni táncversenyen, vagy a Színházak Éjszakáján játsszanak le mindhárom helyszínünkön egy-egy előadást, a színészek rohanjanak ide, a műszak egy óra alatt megfeszített munkával bontsa le a díszletet, hogy éjszaka különleges programokkal fogadhassuk nézőinket. És itt volt mindenki, és tette a dolgát. Egy nagyszínházban nem lehet rögtönözni, ezeket a programokat ki kell találni, meg kell szervezni, meg kell rendezni, be kell világítani, hangosítani kell. A titkárságnak egyeztetnie kell, a honlapra és Facebook-ra ki kell tenni az információkat, videókat kell forgatni és el kell adni a jegyeket! Én mindig csak újabb és újabb kérésekkel fordulok a társulathoz, és mindig csak azt tudom mondani nekik, hogy köszönöm. És most is újra megköszönöm: köszönöm barátaim, köszönöm, hogy  ennyit tesztek önzetlenül szeretett színházunkért, a nagy vígszínházi családért. Mert ebben a színházban teljesen természetes, hogy egy színész 4 előadást játszik egy nap, vagy egy hétvégén összesen 11 előadást tartunk vagy egy vasárnap 6-ot. De ennek megvan az eredménye: ebben az évadban is volt olyan hétvégénk, amikor több mint 7000 néző járt nálunk. (...)

Mert a Vígszínház nyitott színház: az egyéniségek színháza! A színház.

És hadd idézzem újra Várkonyit:

„Mit csináljunk hát? Színházat. Milyen színházat? Olyant, mint eddig, csak valamivel még jobbat. Ne adjuk fel jó tradíciónkat, nemes hagyományainkat. Csábítsuk be a fiatalságot színházainkba, de ne üldözzük ki az öregeket se a nézőtérről. Bízzunk művészi hitünkben és erőnkben, - egymásban és a körülöttünk lévő valóságban. Fizessünk a bizalomért, amelyet a néptől kapunk. Csináljunk élő, jó színházat, amely kapcsolatát tartja a körülötte lélegző világgal. Csináljunk jó színházat, és a kossuthi szakállamra mondom, azt a pokol kapui és a napi sajtó gyakran okkal, néha ok nélkül haragvó kritikusai sem tudják megdönteni.”

A jövő évadról 

"A jövő évad tervének összeállítása során olyan szerzőket választottunk, akiknek figyelme a gyengék és elesettek sorsára irányul. Előadásainkban azokról az emberekről fogunk beszélni, azokra figyelünk majd, akiknek szükségük van a támogatásra, a támaszra. Mi is szeretnénk felkarolni és segíteni a gyengéket" - mondta Eszenyi Enikő a Vígszínház sajtótájékoztatóján.

Arról is beszámolt, hogy a nagyszínpadon az első bemutató egy történet lesz arról, hogy milyen nehéz jónak maradni embertelen körülmények között: Brecht Jóembert keresünk című darabját Térey János új fordításában Michal Docekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezi.

A második bemutató a nagyszínpadon új magyar darab, amelynek szerzője Hamvai Kornél, a dalszövegírója Varró Dániel és zeneszerzője Darvas Benedek. A zöld kilences című előadás alcíme pesti cécó két zenés felvonásban, a produkciót Ascher Tamás állítja színpadra, aki hosszú idő után rendez újra a Vígszínházban.
A harmadik bemutató a Vígben szintén kortárs szerző darabja, az Európában is először látható drámát, Hanoch Levin Átutazók című darabját Eszenyi Enikő állítja színpadra.
A Pesti Színházat kortárs magyar drámával, Spiró György új, Príma környék című darabjával nyitják Marton László rendezésében. A darab az öregek, az elhagyatottak, a "feleslegessé váló" családtagok problémájával foglalkozik.
A második premier a Pesti Színházban kortárs amerikai dráma, a Vénusz nercben. A szenvedélyes mai történet két fiatalról,színházról, irodalomról, de leginkább a férfi és a nő állandó harcáról, szerelméről szól. A darabot Várady Szabolcs fordította, a rendező Marton László. A harmadik bemutató a Pesti Színházban Plautus A hetvenkedő katona című komédiája Térey János új fordításában, Szőcs Artur rendezésében.

A Házi Színpadon - amelynek jövőre évfordulóját ünnepli a színház: 40 éve nyitották meg harmadik játszóhelyként - a jövő évadban Zsótér Sándor és Forgács Péter rendező is dolgozik a társulattal. Az Esterházy Péter Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk című művéből készült színpadi változatot is műsorra tűzik, Majsai-Nyilas Tünde játssza.
Ugyancsak a jövő évadban lesz 40 éve annak, hogy a Vígszínházban bemutatták a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című legendás előadást. Az évforduló alkalmából újra felcsendülnek Presser Gábor és Adamis Anna dalai, de a Riport a Popfesztiválról új színpadi mű, új történet, amely az egykori előadás születésének hátterét mutatja be, színházról és szerelemről szól Török Ferenc rendezésében.

A főváros képviselője is felszólalt
Nagyné Varga Melinda, a Fővárosi Önkormányzat kulturális főosztályának vezetője elmondta: annak ellenére, hogy - mint ismert - ebben az évben a fővárosi önkormányzat nehézségekkel küzd, a színház vezetésével együtt mégis megoldják az akár év közben is felmerülő problémákat, továbbra is partnerként támogatják a színházat. "Az a célunk, hogy a Vígszínház továbbra is a főváros vezető színháza maradjon" - mondta, kiemelve, hogy a teátrum nemcsak Budapest színháza, hanem az ország egyik nagyszínháza is.

Forrás. Színház.hu, MTI