A Dumaszínházasokat új szerepben láthatjuk a Mikroszkóp Színpadon. Konferansziéként lépnek a deszkákra a Maguk akarták. Nem kívánságműsor. című közéleti kabaréban. Kovács András Péter szerint ez egészen más feladat, mint egy mikrofon előtt dumálni.
- Mióta veszel részt a produkcióban?
- Szerzőként a legelejétől fogva benne voltam. Konferansziéként viszont csak a premier előtt egy héttel csöppentem bele az eseményekbe, és meglepődve láttam, hogy milyen világgá álltak össze a színpadon azok a szövegek, amiket megírtunk. Eddig csak rádiókabarékba írtam jeleneteket, nagyon érdekes volt, hogy a jelmez, a díszlet, a világítás mennyi mindent tud hozzáadni egy-egy karakterhez, szituációhoz.
- Felváltva konferáltok Hadházi Lászlóval és Aranyosi Péterrel. Kötve van, hogy miről beszéltek, vagy tejesen szabad kezet kaptatok?
- Csak a témákat egyeztettük. Klasszikus konferansziéként működünk, össze kell kötnünk a színpadon látható jeleneteket. Annyi instrukciót kaptunk, hogy melyik konf hány perces legyen, hogy a függöny mögött át tudják rendezni a színpadot és a színészek biztonsággal átöltözhessenek.
- Aktualizáljátok a szövegeiteket, vagy a premier óta mindig ugyanaz megy?
- Nem csak a mi szövegeink, hanem a jelenetek is változnak. Ez egy aktuális, közéleti kabaré: azonnal reagálni kell. Van egy jelenet Schmitt Pál szakdolgozatáról. Ez március elején elég aktuális volt, de abban a pillanatban, ahogy beiktatják az új elnököt, már nem lesz érdekes. Az a nehéz ebben a műfajban, hogy mire valami kicsiszolódna, máris a hatályát veszti.
- Ez a stand upra is érvényes.
- Igen, ezért szólnak a stand upok nagy százalékban egyetemes dolgokról, mert van idő dolgozni azon, hogy tényleg ütős legyen. Gyerekek mindig születnek, kutyák mindig lesznek… Viszont, ami aktuális, az kétszer akkorát üt, még ha nem is annyira vicces. Óvatosan kell ezzel bánni mostanában. Egyrészt az emberek nyitottsága, tájékozottsága messze nem olyan, mint régen. Másrészt most nincs egy nagy, közös ellenség, mint régen a szocializmusban. Lehet, hogy valakit megnevettetünk, de ugyanazzal másvalakit megsértünk, és fordítva. Nem lenne jó, ha végül mindenki megsértődne.
- Nagyon más konferansziéként színpadon állni, mint stand uposként?
- A hagyományos stand up nem működik leengedett vörös függöny és sötét nézőtér előtt. Az első előadásokból mindhárman levontuk a tanulságokat, igyekszünk a klasszikus konferanszié-szerepkör irányába menni. A régi nagyok segítettek rajtunk. Gondolkoztunk, hogyan lehetne ezt modernizálni, de rájöttünk, hogy nem kell. A színpadi kabaré szabályai száz éve változatlanok.
Szerző: Rick Zsófia
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.