Hullám és gumikötél - Kiss Eszter estje a Katonában

Nők Szabó Lőrinc életében, Kiss Eszter tolmácsolásában: a Katona József Színház szombaton Hullám és gumikötél címmel mutatja be a társulat színészének önálló estjét a Sufniban.

„Bárcsak egyesíteni lehetne valahogy kettőtöket az életemben, akkor volnék igazán boldog! Biztos vagyok benne, hogy megváltás lesz számunkra – neki is -, ha megvalljuk szerelmünket. Ő nem gyűlölne meg tégedet, te nem vesztenéd el az ő barátságát, mert ha énnekem valami olyan nagyon fontos, mint te vagy, bízom benne, hogy lesz erőm és tudásom megmutatni magamat, legrejtettebb életemet, és megmutatni téged oly őszintén és igazán, hogy Klára – csak ő a világon – megtartson bennünket egymásnak, magának, s saját magát minékünk.” (Szabó Lőrinc)

A történetben két nő és egy férfi szerepel: mindkét nőalakot Kiss Eszter kelti életre, a férfi báb formájában jelenik meg, hangját Máté Gábor kölcsönzi az előadásban. Kiss Eszter elmondta: az előadás címét egy Amerikában kiadott könyvből kölcsönözték, amelyben erősen leegyszerűsített felfogás szerint írják le a férfi és a nő érzelmi beállítottságát e szavakkal: a nő hullám, a férfi gumikötél (elmegy és visszajön). A szöveg filmbejátszásként el is hangzik az előadásban.

Mint hozzátette, a két nőt megjelenésben kevéssé választották el egymástól, két különböző cipő jelzi az előadás elején, hogy épp melyik szerepet játssza, később ez is elmosódik, de felismerhetőek a figurák, pusztán az alapján, amit mondanak, amit írtak. A szöveg a két nő eredeti naplójából és levelezéséből született.

Az előadás a Kabdebó Lóránt által szerkesztett kötetek alapján készült: Harminchat év címmel Szabó Lőrinc és felesége, Mikes Klára, Huszonöt év: Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése címmel pedig a költő és a szerető, valamint a két nő levelezése jelent meg.

Kiss Eszter arról is beszámolt, hogy az előadásban Szabó Lőrinc-vers nem hallható, mivel nem lehetett, nem akartak egy-egy verset kiragadni az életműből illusztrációképpen. Két versrészlet hangzik el, amelyet Bertolt Brecht írt. A brechti férfiszemszög hasonló Szabó Lőrincéhez – mondta, hozzátéve, hogy mindketten "használták a nőket", ami felett lehet ítélkezni, de kérdés, hogy milyen céllal, milyen eredménnyel tették, hiszen mindketten jelentős életművet mutathatnak fel.

"Az est a költő hátterét kutatja, hogy milyen hátországgal tudott ilyen életművet létrehozni. Ilyen szempontból, női szemszögből látjuk a történetet" – mondta. Hozzátéve, hogy ha belegondolunk abba, hogy milyen hosszú ideig élt a szeretőjével a költő, akkor muszáj megvizsgálnunk a férfi szemszögéből is a történetet: hogyan tudta fenntartani ezt a helyzetet. Családja volt, felesége és egy szeretője, akivel szintén együtt élt. Az előadásban nem mondunk el mindent, az is célunk, hogy a nézőnek felkeltsük az érdeklődését, utánanézzen a történetnek – mondta a színész. Kiss Eszter szólt arról is, hogy a témával 15 éve foglalkozik, tévéfilmben is megformálta már a két nőalakot Kozák András mellett, Szederkényi Juli rendezésében és számtalan estet is készített már a levelek és naplórészletek alapján. Arról beszélt, hogy sokat lehet tanulni a történetből, hogy ki, hogyan éli meg a megcsalást, mit jelent, amikor szeretek valakit: mindent elviselek tőle, vagy nem. Mint mondta, az előadás rendezője Bereczki Csilla, aki segített a műfaj színháziassá tételében. A látvány Lisztopád Krisztina, a vizuális effektek Dankó István munkái.