Nagyjából tizenhét éve vannak a pályán, és lassan tíz éve, hogy elindult első saját műsoruk a tévében: akkoriban még Fábry Esti Showder-ébe is írtak poénokat, kézzel, papírra, később viszont már titkárnő gépelte le ezeket. A humoristapáros (Bagi Iván és Nacsa Olivér) az [origo]-nak egy rövid teniszmeccsről, a német rendőrségről, a sértődős magyarokról, az elkopott karakterekről is mesélt.
17 éve vagytok együtt. Hogyan ismertétek meg egymást?
N. O.: Egy gimnáziumi házibuliban találkoztunk először. Úgy éreztem, hogy nekem ott színre kell lépnem. Iván benne volt a zsűriben, amely a spontán fellépőket pontozta. Én akkor olyan 16 éves lehettem, Iván viszont 19 is elmúlt, sőt, ő néha napján már a rádiókabaréban is fellépett. Tetszett neki, amit én ott bohóckodtam, a műsor után felvetette, hogy mi lenne, ha közösen folytatnánk, mert neki is hasonlók az elképzelései.
B .I.: Őszintén szólva akkor még nem nagyon gondoltuk, hogy ez valaha is kinőheti magát az iskolás keretekből. Aztán a tanácsomra felkerestük Sinkó Pétert a Rádiókabarénál, de még ekkor is szkeptikusak voltunk, azt hittük, hogy ennél nem nagyon van feljebb.
Lassan már tíz éve annak, hogy elkezdődött az első önálló show-műsorotok, a Banánhéj. Szinte nem múlt el olyan év azóta, hogy ne lettetek volna képernyőn saját produkcióval. Mennyit és miben változott a televíziózás 2003 óta?
B. I.: Elbulvárosodott a média. Elég, ha megnézed a híradókat. Ezzel együtt a világ is felgyorsult, megjelentek a közösségi oldalak, ami egy egészen másfajta formája a fiatalok életének. Rengeteg információ zúdul az emberekre, ezáltal mindenki sokkal inkább képben van. Ez azt jelenti a számunkra, hogy sokkal naprakészebbnek kell lenni nekünk is. Erre jó példa, hogy amikor régen elmentünk a Pagodába, a Fábrynak segíteni gegelni, akkor az ott a mindentudás egyetemének számított. Olyan lassú, kényelmes volt minden: kézzel írtuk a szövegeket, aztán majd valaki begépelte.
Régebben tovább meg lehetett élni egy poénból?
N. O.: Persze. Sokkal több karaktert kell megformálnunk mostanában. Szinte minden héten jön egy új arc, akire kíváncsiak a nézők.
B. I.: Nekem az a legfurább, hogy régen egy-egy karaktert évekig használtunk. Mostanában van olyan, hogy fél év elteltével a néző nem ismeri fel azt a közismert embert, akit alakítunk. Jó példa erre Baló György. Régen nagyot ütött az ő megformálása, ma már nem nagyon nevetnének rajta az emberek. Nagyon gyorsan el lehet tűnni a médiából.
Hogy kiket utánoznak, miért szerződtek az MTVA-hoz, mennyire jelennek meg a közösségi portálokon, hol élnek és mi lesz velük nyugdíjas korukban?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.