A megbeszélt interjúra felhajtott gallérú rövid ujjas pólóban érkezett Nagy Balázs, aki sportos szerepre készül a Győri Nemzeti Színházban. A Fenyő Miklós – Tasnádi István: Aranycsapat című musical egyik főszereplője lesz.
– Hogy készülsz a szerepre?
– A próbák elején Méhes László rendező leült velem beszélgetni, és pontosan elmondta, milyen Angyal Gyurit szeretne látni a színpadon. Ő egy csodacsatár. Lázadó fiatal srác, aki szereti feszegetni a határokat, túl van több szerelmi kapcsolaton. Afféle tapasztalt nagymenő, aki jól focizik. Nagyszerű és szerethető a figura, mert figyel a társaira, csapatszellem uralkodik a lelkében. Annak érdekében is megteszek mindent, hogy, mint sportolót alakító színész, sem maradjak alul.
– Mit jelent neked az Aranycsapat, mint fogalom?
– Én elképesztően nagy futballrajongó vagyok, imádom a focit. A mai napig, ha lemegy a próbán a döntőről szóló hangfelvétel, kiráz a hideg. Szerintem Magyarország hatvan éve nem heverte ki, hogy elveszítettük azt a bizonyos világbajnoki döntőt. Hol van, az a világbajnoki szereplés ahová egyáltalán mostanában ki tudnánk jutni? Akik szeretik a magyar futballt, azt hiszem azoknak nagyon fájdalmas érzés ez az elbukott döntő. Bárcsak lennének ilyen futballistáink ma is. El sem tudjuk képzelni azt, hogy 1954-ben az egész ország a válogatott meccsek közvetítését hallgatta.
– Fenyő Miklós Szepesi Györgyként szerepel az előadásban. A Made in Hungáriában már volt alkalmad vele játszani. Hogy fogadtad a hírt, hogy újra Győrbe jön?
– Azt gondolom a Made in Hungária sikere után Fenyő Miklós vörös szőnyegen tért vissza a győri színpadra. Nagy megtiszteltetés újra vele dolgozni. Nem tudok közömbös lenni iránta, hiszen nekem mégiscsak egy gyerekkori bálvány volt. Mindig is nagy rajongója voltam, kívülről fújom az összes Hungária nótát. Lehet őt szeretni, lehet nem szeretni, de szerintem a kultúrához hozzátartozik Fenyő Miklós. Aki Amerikának Elvis Presley, az Magyarországnak a FENYŐ! Egyszer azt mondta, azért bír engem, mert többek között sikerre vittem a Made in Hungária musicalt. A személyes kapcsolatunk is nagyon jó, a meghívásomra több előadásban látott már a Madách Színházban.
Fotó: Fehér Alexandra
– Elfogadod tőle a kritikát is?
– Miki nagyon sokat beszél velünk arról, hogy hogyan énekeljük a számokat. A rock’n’roll hangulat ízét igyekszik nekünk átadni. A zene és a dalok fontosak egy musical előadásban, de a karakterek pontos megformálásával kell az egyensúlyt megteremteni.
– Foci, szerelem és rock’n’roll, vagyis minden jó, ha a vége jó?
– A klasszikus értelemben nem lesz „happy and” befejezés. Nem tévedek, ha azt gondolom, sokan vagyunk úgy, hogy szívesen visszapörgetnénk az időt, legyen csupán néhány óra vagy évtized. Nem vagyok kivétel én sem. A próbák alatt, ahányszor csak meghallom a döntő közvetítésének bejátszását, elképzelem, mi lenne, ha az utolsó német gól helyett kipattanna a kapufáról a labda, és az ellentámadásból mi szereznénk a győztes gólt! A sors másként hozta. Remélem a musical zenéjével, történetével elrepíti a közönséget a magyar futball és rock and’ roll aranykorába!
Szerző: Trombola Anita, magyarteatrum.hu
Fotó: Fehér Alexandra
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.