Kézdi Imola a Kolozsvári Színház egyik legeredményesebb fiatal színésznője. Március 15-én tüntették ki a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével.
Imolát tizedik osztályos korában bűvölte el a színház világa, innen pedig egyenes út vezetett a színészi pályára. Bár sokáig orvosnak készült, végül a színjátszás mellett döntött. A marosvásárhelyi színi főiskolán végzett, ezután a Tompa Miklós Társulathoz, majd a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz került. Bár nem tervez előre – hiszen színésznőként nem is teheti –, még sokáig Kolozsváron szeretne játszani.
Mesélj magadról! Hogyan jellemeznéd magad színészként és emberként?
Jó kérdés, így reggel kilenckor... Egyrészt szerencsésnek tartom magam, amiért olyan pályát választottam, amit szeretek. Másrészt, ha nagyon röviden kéne jellemezzem magam, akkor a legfontosabb számomra az, hogy anya vagyok.
Mit gondolsz: még mindig változás alatt állsz? Esetleg a szerepek miatt?
A szerepek is biztos, hogy befolyásolnak valamilyen szinten. Amikor a tegnap gondolkoztam azon, hogy miről fogunk ma beszélgetni, az a cím jutott eszembe, hogy „változások és átváltozások”, mert ez az, ami nagyon jellemző az életemre. Változások nemcsak színészként érnek, viszont átváltozáson szinte minden este átmegyek a színházban és ezt nagyon szeretem. Befolyásolni mindenképp jó irányba szoktak a különböző szerepek. Megtisztulok. Nem lesznek fölösleges gondjaim, ha átmegyek egy estén Hedda Gablerrel vagy a Három nővér Másájával. Lelkileg ez egy tisztítókúra.
Jó kérdés, így reggel kilenckor... Egyrészt szerencsésnek tartom magam, amiért olyan pályát választottam, amit szeretek. Másrészt, ha nagyon röviden kéne jellemezzem magam, akkor a legfontosabb számomra az, hogy anya vagyok.
Mit gondolsz: még mindig változás alatt állsz? Esetleg a szerepek miatt?
A szerepek is biztos, hogy befolyásolnak valamilyen szinten. Amikor a tegnap gondolkoztam azon, hogy miről fogunk ma beszélgetni, az a cím jutott eszembe, hogy „változások és átváltozások”, mert ez az, ami nagyon jellemző az életemre. Változások nemcsak színészként érnek, viszont átváltozáson szinte minden este átmegyek a színházban és ezt nagyon szeretem. Befolyásolni mindenképp jó irányba szoktak a különböző szerepek. Megtisztulok. Nem lesznek fölösleges gondjaim, ha átmegyek egy estén Hedda Gablerrel vagy a Három nővér Másájával. Lelkileg ez egy tisztítókúra.
forrás: kulturpart.hu
Hogyan készülsz ezekre a különböző szerepekre?
Mindegyikre másképp készülök, minden szerepnek megvan a maga rituáléja. Épp azért, mert nem lehet egy bizonyos felkészülési módot minden szerepre ráhúzni, ez nem is működne. Van amire öt perc, van amire fizikai bemelegítő a felkészülés. Amit fontosnak tartok, az a küszöb, amit nekem át kell lépni. Valamit leteszek, a mindennapi életet, és átlépek valamibe. Ezt nem konkrétan kell érteni, hogy van egy pillanat hét előtt öt perccel, amikor belépek a színházba, hanem lehet ez egy folyamat, vagy zenehallgatás, vagy ahogy átsétálok a parkon az előadásra. Minden előadásnak más és más küszöbe van.
Mindegyikre másképp készülök, minden szerepnek megvan a maga rituáléja. Épp azért, mert nem lehet egy bizonyos felkészülési módot minden szerepre ráhúzni, ez nem is működne. Van amire öt perc, van amire fizikai bemelegítő a felkészülés. Amit fontosnak tartok, az a küszöb, amit nekem át kell lépni. Valamit leteszek, a mindennapi életet, és átlépek valamibe. Ezt nem konkrétan kell érteni, hogy van egy pillanat hét előtt öt perccel, amikor belépek a színházba, hanem lehet ez egy folyamat, vagy zenehallgatás, vagy ahogy átsétálok a parkon az előadásra. Minden előadásnak más és más küszöbe van.
Mi nyújtja számodra a legnagyobb elégtételt? Díjak, taps, dicséret?
Mindez egy csomagban. De elsősorban az önmagam mércéjének akarok megfelelni. Nagyon fontos az épp aznap esti közönség figyelme is. Ha úgy érzem, hogy megnyertük a figyelmüket, az nagyon nagy ajándék. Persze, a kritikákat is szoktam olvasni, követni szoktam, hogy ki mit gondolt arról az előadásról. A visszajelzéseket olvasva mindig nagyon feldob, ha tisztelettel beszélnek a munkámról. Még akkor is, ha ez épp negatív kritika. Nagyon értékelem, ha a nemtetszést tisztelettel mondják el vagy írják le, mert ebből lehet építkezni. Amikor ennek az ellenkezőjével találkozok, az nagyon el tud szomorítani. Szerencsére, ritka az ilyen. A két mondatos szereptől a főszerepig azon az estén mindannyian a maximumot adjuk, senki nem veszi félvállról. Egy olyan társulatban vagyok, ahol ez mindenkire nagyon jellemző, illetve az is nagyon fontos, hogy előadás után egy-két mondat erejéig egymás között is megbeszéljük a kollégáimmal, hogy mi miért ment jól, vagy miért nem, esetleg hol kellene javítani.
Mindez egy csomagban. De elsősorban az önmagam mércéjének akarok megfelelni. Nagyon fontos az épp aznap esti közönség figyelme is. Ha úgy érzem, hogy megnyertük a figyelmüket, az nagyon nagy ajándék. Persze, a kritikákat is szoktam olvasni, követni szoktam, hogy ki mit gondolt arról az előadásról. A visszajelzéseket olvasva mindig nagyon feldob, ha tisztelettel beszélnek a munkámról. Még akkor is, ha ez épp negatív kritika. Nagyon értékelem, ha a nemtetszést tisztelettel mondják el vagy írják le, mert ebből lehet építkezni. Amikor ennek az ellenkezőjével találkozok, az nagyon el tud szomorítani. Szerencsére, ritka az ilyen. A két mondatos szereptől a főszerepig azon az estén mindannyian a maximumot adjuk, senki nem veszi félvállról. Egy olyan társulatban vagyok, ahol ez mindenkire nagyon jellemző, illetve az is nagyon fontos, hogy előadás után egy-két mondat erejéig egymás között is megbeszéljük a kollégáimmal, hogy mi miért ment jól, vagy miért nem, esetleg hol kellene javítani.
Mit gondolsz a jelen színházáról? Merre tart?
Az emberek is változnak, de ez a felgyorsult világ az, ami leginkább befolyásolja a színházat. Azért nem tartom közhelynek ezt a „gyorsul a világ és mi is hozzá gyorsulunk” kijelentést, mert valóban így van és a színház valóban felvette ennek a gyorsuló világnak a ritmusát. Például játszunk olyan előadásokat, hogy mikor megjelenik a program máris elfogynak a jegyek. Ez azt jelenti, hogy valami valahol nagyon jól működik. És ennek sok oldala van. Működik, mert a színészek jól dolgoznak és komolyan veszik a munkájukat, miközben a színházat jól menedzselik. De az, hogy a nézők kiváncsiak, azt gondolom, a reklámon túl annak is köszönhető, hogy felhígultak a televíziós műsorok. Nagyon kevés az olyan adás, amiért érdemes feladni a színházi estét. Szerencsére, egyre több ember dönt a színház mellett, ahol egy hús-vér élményt kap, ami sokkal jobban megéri, mint ide-oda kapcsolgatni, vagy az interneten szörfözni. A színháznak még mindig megvan a varázsa.
Az emberek is változnak, de ez a felgyorsult világ az, ami leginkább befolyásolja a színházat. Azért nem tartom közhelynek ezt a „gyorsul a világ és mi is hozzá gyorsulunk” kijelentést, mert valóban így van és a színház valóban felvette ennek a gyorsuló világnak a ritmusát. Például játszunk olyan előadásokat, hogy mikor megjelenik a program máris elfogynak a jegyek. Ez azt jelenti, hogy valami valahol nagyon jól működik. És ennek sok oldala van. Működik, mert a színészek jól dolgoznak és komolyan veszik a munkájukat, miközben a színházat jól menedzselik. De az, hogy a nézők kiváncsiak, azt gondolom, a reklámon túl annak is köszönhető, hogy felhígultak a televíziós műsorok. Nagyon kevés az olyan adás, amiért érdemes feladni a színházi estét. Szerencsére, egyre több ember dönt a színház mellett, ahol egy hús-vér élményt kap, ami sokkal jobban megéri, mint ide-oda kapcsolgatni, vagy az interneten szörfözni. A színháznak még mindig megvan a varázsa.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szinhaz.hu/api/trackback/id/tr1711873951
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.