Szabó György alapító, a Trafót 13 éve vezető szakember nem pályázik újra az intézményre, harminc év után - legalábbis időlegesen - otthagyja a művészeti életet. Erről mesélt a Magyar Narancsnak.
Szabó György a Színház.hu-nak korábban arról számolt be, hogy a jövő évad programját december végéig összeállítja a Trafó csapata . “Aki a helyemre jön, annak mindenképpen be kell hoznia új embereket, toldozni-foldoznia kell majd a jelenlegi foghíjas csapatot. (…) Bárki legyen is a nyertes, nagyon nehéz helyzetben lesz. Egyrészt azért, mert nincs teljesen készen a jövő évad műsorterve. Másrészt azért, mert a Trafó bizonyos pályázatokon nem indult. A hiányt már próbáljuk pótolni. Mivel munkatársak távoznak, újra kell gondolni a Trafó szerkezetét is. Emellett az új vezetőnek szembesülnie kell azzal, hogy a Trafó partnerei a fennmaradásukért küzdenek, ugyanis a független társulatok működési támogatására még mindig nem írták ki a pályázatot. Ez ügyben írtam is a minisztériumnak egy levelet… Az intézmény marketing, sales és kommunikációs tevékenységét pedig újra át kell gondolni” – nyilatkozta lapunknak Szabó.
A Magyar Narancsnak elárulta, nem indul újra a vezetői posztért, de négy pályázóról tud. “Mindannyiukban látok potenciált, és mindenkinek a rendelkezésére állok, elmondom a realitásokat, amiket aztán vagy elfogadnak, vagy nem. Mindenekelőtt pedig azon dolgozom, hogy ez a négy ember ne vesszen össze, mert az a Trafónak ártana a legtöbbet. Legyen szakmai és méltóságteljes a verseny” – fogalmazott Szabó, akit arról is kérdeztek, hogy alakult a független szféra és a Trafó helyzete, szerepe az elmúlt időkben.
Szabó többek között azt is felidézte, hogy a rendszerváltás után túl sok volt a nagy intézmény, és hiányoztak a civil kezdeményezések, a kis alternatív helyek hálózata. “A Soros Alapítvány anélkül, hogy kimondta volna, koncepciózusan támogatta a pluralizmus kialakulását. Ez a folyamat elindult, és az állam mögé állt: lett függetleneknek szánt minisztériumi keret, lett támogatási rendszer, amelynek kiépülésében - már csak önérdekből is - aktív ösztönzőként részt vettem. Sorra nyíltak a helyek, a Trafó, a Bárka, stúdiószínházak, táncstúdiók. Ennek az egészséges folyamatnak vetett véget a politika lassú elmozdulása” – nyilatkozta Szabó. Megállapítása szerint konzervatív, identitást erősítő, központosított intézmények jöttek létre túl nagy számban és hozzájuk vándorolt a kulturális költségvetés jelentős része. Úgy látja, nem egyértelműen pozitív fejlemény, hogy közben az alternatív szféra tovább erősödött, hiszen a 2000-es évek közepére olyan kulturális túlkínálat keletkezett, amely “a média átalakulásával, a sajtó értékközvetítő potenciáljának csökkenésével együtt oda vezetett, hogy jelenleg ádáz harc dúl a közönségért, miközben a fejlődés és fejlesztés háttérbe szorul”. Úgy véli a versenyhelyzet átstrukturálta a kulturális piacot, és a kiélezett piac lefelé nivellál.
Szabó szerint átlátható és kiszámítható pályázati rendszerre lenne szükség: “A társulatoknak jelenleg csak tippjeik lehetnek, mikor jelennek meg az idei kiírások, és hol van még a döntés, pláne a kifizetés. Így képtelenek tervezni. Aztán: a Trafó kezd vízfejjé válni, több kisebb, minőségi helyre lenne szükség. Fontos lenne vidéki befogadóhelyeket létrehozni és azokat pénzzel feltölteni. Legyen vidéki turnérendszer, tanuljuk meg ennek a praxisát, hiszen ezt már a díszlettervezésnél figyelembe kell venni. Végül pedig a nemzetközi szereplések megszervezése, amely pénzbe kerül, de bevételt is termel” – fejtette ki Szabó György, aki arra is válaszolt, miért nem folytatja.
“Elegem lett az egészből. Ebből a lebegő állapotból. Olyan nagymértékű felelőtlenséget látok a politika és a szakma részéről egyaránt, amivel nem akarok szembenézni. (…) Nagyon szeretem ezt csinálni. Van rengeteg ötletem, például azt gondolom, hogy a Trafó a következő években nagyot dobhatna egy nagy ötlettel, ami az egyik pályázó anyagában reményeim szerint meg is jelenik majd” – összegzett Szabó György, aki elárulta a családja is arra biztatta, hogy váltson. "53 éves vagyok, tartalékaim alig vannak, a rizikó nagy. A nulláról kell kezdenem" - zárta szavait a Trafó távozó igazgatója.
Urfi Péter nagyinterjúját a Magyar Narancs nyomtatott számában olvashatják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.