A szűz és a szörny - Kautzky Armand rendezett az Új Színházban

2012. május 26-án szombaton az évad utolsó bemutatójára került sor az Új Színház Bubik István Stúdiószínpadán. Pozsgai Zsolt tragikomédiáját Kautzky Armand rendezésében láthatja a közönség.

Évadzáró sajtótájékoztatót tartottak:

Így ajánlják a darabot az alkotók:

Szétégett arcú férfi él titokban egy nyolcadik kerületi lakásban: valamikor ő volt a környék rettegett ura, az alvilág egyik vezére: a Herceg. Az egyik áldozata azonban egy életre elcsúfította, így a Herceg bujkálni kényszerült. Régi „munkatársa" és barátja, Köcsög tartja a kapcsolatot közte és a külvilág között. Mindennapi beszélgetőtársa az egykori bérház házmestere, Samu bácsi, aki nagyon megszerette a rovott múltú szörnyet, és látván, hogy a Herceg egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerül, dönt: albérlőt hoz a Herceg lakásába, egy fiatal lány személyében. A lány frissen jött az erdélyi havasokból, nem ismeri még a budapesti életet. Samu bácsi ezzel a lépésével elindítja a lavinát... A tragikomédia megtörtént eset kapcsán íródott, a sodró humor és a reáltragédia keveredésével hajtja a cselekményt a végkifejlet felé. A darabot nagy sikerrel játszotta a kecskeméti Katona József Színház, ez az első budapesti bemutatója.

Az Új Színház interjúja Kautzky Armanddal, az előadás rendezőjével

- Színészként és szinkronszínészként egyaránt befutott és elismert vagy, rendezőként kevésbé ismer az ország.

Kautzky Armand: 2010-ben a Roncsderbi volt az első, aztán a Hajnalban, délben, estét rendeztem a Mikroszkóp Színpadon. Ott is igazgatóváltás volt és az átmeneti időszakban kértek egy előadást. Ez egy kétszemélyes romantikus vígjáték, 2011 novemberében mutatták be. Hivatalosan ez a harmadik rendezésem.

- Meglepett mikor az Új Színház új vezetése felkért a munkára?

Kautzky Armand: Hosszú évek óta barátok vagyunk Pozsgai Zsolttal, évek óta közösen dolgozunk, közösen álmodunk, közösen akartunk színházat vezetni, kitalálni korábban, így nagy meglepetés nem ért mikor hívtak, hogy dolgozzunk együtt. Vártam, benne volt a kalapban. De az, hogy most rendezéssel kezdjem az itteni ténykedésemet, az váratlanul ért, és őket is váratlanul érte, ez egy helyzet volt, amit meg kellett oldani...Akkor is azt mondtam volna, de most már így a bemutató előtt 2 héttel pláne azt mondom, hogy nagyon szerencsés véletlen ez. Áldott pillanat volt, amikor ez kiderült. Nekik ez eszükbe jutott, én örömmel vállaltam.

- Pozsgai Zsolttal a Szeretlek Faust óta dolgoztok együtt?

Kautzky Armand: Nem, a Madách Színház mutatta be- most már legalább 20 éve –a Viaszmadár című darabját, Budapesten az volt az első darabja, vidéken már játszották különböző műveit, de a fővárosban azt hiszem ez volt az első. Mészáros Karcsi rendezte, szenzációs 4 szereplős darab, Székhelyi Jocó, Rudolf Teréz, Juhász Róza és én játszottunk benne. Ott ismertem meg Zsoltot. Aztán jött a Szeretlek Faust, ez is már 15 éve van műsoron. Olyan megtiszteltetés is ért, hogy több darabját nekem írta. Most is játszuk Tolnai Kláriról szóló kétszemélyes darabját, amit kifejezetten nekem írt. Többrétegűen nagy élmény nekem ide bejönnöm, hiszen itt nőttem fel ebben a színházban, amikor még gyerekszínház volt. Szüleim Kopetty Lia és Kautzky Ervin hosszú ideig tagok voltak itt. A kamaszkoromat töltöttem e falak között, itt ismertem meg, hogy mi a SZÍNHÁZ. Nagy élmény az, hogy nem egy olyan kollegával dolgozom most ebben a darabban, akik már akkor is itt voltak öltöztetőként vagy kellékesként! Ezek a régi emberek hála az Istennek emlékeznek rám még kis srác koromból... Nagyon nagy öröm így visszajönni, akár színészként a jövőben, akár most, hogy rendezőként jegyzem a darabot.

-Van valami különleges rendezői koncepciód?

Kautzky Armand: Ismertem a darabot már korábban, hiszen terveztük is Zsolttal, hogy megcsináljuk, ő rendezte én a Herceget játszottam volna...Különös érdekessége ez, hogy a főszereplő, a Herceg nem tud beszélni. Engem általában a beszédemmel azonosítanak, sokan mondják, hogy mennyire szeretik a hangomat, és hát ez az ember nem tud beszélni. Ez egy különös kihívás lett volna, hogy pont az egyik legfontosabb kifejezési eszközt vesztettem volna el, amiért engem szeretnek, akkor most hogyan boldogulok... Ugyanebben a cipőben jár most Incze Jóska, aki úgyszintén meg van fosztva ettől. Tehát a darabot ismertem, szerettem, nagyon vágytam volna akkor is színészként ezzel megküzdeni.

Rendezőként leginkább azért szeretem, mert nemcsak egy szereppel kell foglalkozni színészként, mintha játszanék benne, és csak egyet kéne végig gondoljak, hanem mind a hatot magamévá kell tenni, mind a hatot meg kell fejtsem, mind a hatot össze kell fésülni. Ez hatszoros energia, hatszoros időbefektetés, mintha csak színészként lennék benne.

Egyébként rendezőként is színészként dolgozom, egyszerűen nem tudom kikapcsolni magam! Tényleg így van, amit szoktak mondani, hogy egy jó előadásnak záloga az, hogy jó legyen a szereposztás. Úgy gondolom, hogy itt egy hihetetlenül ideális szereposztást sikerült megvalósítani.

-A szereposztásba volt beleszólásod?

Kautzky Armand: Persze, természetesen. Harcoltam is emberekért és engem igazolt az élet, hogy hála Istennek, megérte, mert egészen kiváló dolgok születnek. Biztos vagyok benne, ha majd 20 év múlva visszagondolok erre, akkor ennek az emberi-szakmai időszakomnak az egyik legszebb, leggazdagabb ciklusát köszönhetem a darabnak és ennek a színháznak. És ezért nagyon hálás vagyok!

Ujréti László a produkcióról

Derűlt égből villámcsapásként ért Armandnak a telefonja és utána a színház vezetősége is felkért, beszéltek velem. Nagyon jól érzem magam, jó az anyag. Samu bácsit, az idős házmestert alakítom. A szerepből remélem valami olyat sikerül kihozni, ami igazolja, hogy én lettem idehívva.

Ahogy most már finisben kezdünk lenni, egyre több az emberben a kétely, már ami a szerep megformálását illeti. Biztos ilyennek kell lennie a karakternek?! Ezeknek a dilemmáknak egyre kevesebbnek kéne lenni természetszerűleg...de ez a dolgoknak a normális rendje".

Ifj. Jászai László a darabról

"Boldog vagyok, hogy itt lehetek és sikerült, hogy éppen volt most egy ilyen pauza, hogy ráértem és ezt a darabot tudom itt próbálni. A szerep nagyon érdekes. Ilyen figurát nem emlékszem, hogy játszottam volna, talán a főiskolán volt hasonló, hogy egy stricit kellett játszanom...Egy érdekes és összetett lelkületű figura, de próbálom még most ebben a szülési folyamatban megtalálni azokat a színeket, amik jellemzőek, vagy hát a sajátosságai ennek, például beszédstílusban. Sokszor belecsempésztem a próba során olyan szavakat, kifejezéseket amelyeket hallottam az életben hasonló karakterektől, alvilági figuráktól, amikkel meg lehet spékelni egy kicsit. Nagyon izgalmas, mert azt mondanám, hogy ez nem az én karakterem ez a lelkület. Közben egy zseniális lehetőség, mert színészként a színskálából kikeverhetek olyan színeket, amelyek megdolgoztatnak".

Koncz Andrea szerepéről

"Olyan ez a szerep, mintha rám írta volna Zsolt! Armand a próbák során még Krisztáz is, nem is a nevemen szólít, annyira azonosított. Igen nagyon sok közös van bennünk, olyan értelemben, hogy eljönni otthonról egy más országba és ott megpróbálni új életet kezdeni, ilyen értelemben van valami közös... Annyira kiszolgáltatott ez a lány, úgy sodródik, az álmait hozza magával. Nagy álmodozó, egy idealista, álmodik magának egy világot, egy életet és akkor a darab folyamán ezek lemorzsolódnak, eltűnnek. Elsodorja őket az élet, meg az emberek, akikkel találkozik.

Nekem arról szól a darab, hogyan törik szilánkokra egy embernek az álma, azért mert olyan emberekkel találkozik, mert olyan kompromisszumokat kell kötnie az életben. Egy lánynak a sorstörténetét meséli el. Nagyon szeretem a próbákat, úgy jövök be a színházba, mintha hazajönnék, második otthonom lenne. Szeretem azt, ahogyan Armand vezényli ezt az egészet, jó sokat kacagunk. Élvezem, miközben van egy csomó olyan jelenet, ahol megtörik ez a lány, ahol elveszíti az álmait sorra. A szomorú történet azonban fel van fűzve egy nagyon vidám vonalra és ettől elviselhetőbb".

Incze József és a maszk

"Öt év után ismét színházban játszhatok és színházi körülmények között próbálhatok, ami az egész háttérre is vonatkozik: az öltöztetőn át az ügyelőig- szóval ismét igazi színházban érzem magam és ez nagyon jó érzés! A szűz és a szörnyben a Herceget alakítom, a szörnyet játszom benne. Már kérdezték tőlem korábban, hogy csúfították –e el az arcomat szerep miatt? Nem emlékszem ilyenre, legalább is ilyen drasztikus elcsúnyításra".

Fazekas Zsuzsa története

"1996-ben mutattuk be a Szeretlek Faust előadást Tatabányán, Armanddal. Pozsgai Zsolt írta, és ifjabb Jászai László, Kautzky Armand, Lux Ádám,Tóth Tamás, Fazekas Andrea, Mertz Tibor (akinek később szerepét Lux Ádám átvette) és én játszunk az előadásban. 1996 óta vagyunk így barátságban mindannyian, ez az előadás egy küldetés. Nem véletlen, hogy 16 éve tudjuk életben tartani: súgó, ügyelő, aszisztencia nélkül, és van két fantasztikus ember a hangosító, világosító, akik velünk dolgoznak. Így 50 felé közeledve az embernek még vannak tervei, vágyai és tavaly megfogalmazódott bennem, hogy nagyon sokat köszönhetek egy nagy baráti társaságnak, ahová évek óta tartozunk férjemmel, Tamással. Ők nem színházi emberek, mérnökök, építészek, mi pedig becsöppentünk közéjük. Tavaly a fejembe vettem, hogy milyen jó lenne, ha az 50. születésnapomon én adnék nekik ajándékot. Ha sírtam, akkor vígasztaltak, ha nevettem, akkor velem nevettek, ha kellett segítettek. Támaszom volt ez a társaság. Az volt az álmom, hogy nekik a születésnapom alkalmából valami műsorral kedveskedjek. Felhívtam előbb Pozsgai Zsoltot, kértem, ha van ideje írjon nekem valamit erre az alkalomra, de tudom, hogy milyen elfoglalt-mondta, később térjünk vissza rá. Aztán hívtam Armandot és kértem, hogyha kitalálunk valamit rendezze meg. Armand szívesen vállalta, de azt tanácsolta: jó lenne, ha egy komolyabb dolgot csinálnék már. Ha már csinálsz valamit Zsuzsa -mondta- ne csak a barátaidra gondolj, hanem a nagyközönségre is... Aztán abban maradtunk, hogy gondolkodik rajta mit kéne, én is gondolkodjak...

Persze közben sodort bennünket az ár, én a London Stúdióban dolgoztam, sok munkám volt. Teltek-múltak a hetek-hónapok, ötletem persze nem volt, már kezdtem az egészről lemondani, amikor is úgy hozta az élet, hogy február 1-jétől itt az Új Színházba kerültem és kezdtem dolgozni, mint művészeti titkár. Másfél hónapja bevívtak az igazgatói irodába, kérdezték mit szólnék ahhoz, ha játszanék egy Pozsgai darabban, melyet Kautzky Armand rendezne: a takarítónő szerepét kapnám a Szűz és a Szörnyben! Ekkor még nem esett le a tantusz!

Aztán valamelyik nap reggel jöttem be a színházba, ülök a villamoson és mondom: -Hát Zsuzska, hogy is van ez? Tényleg nem hiszed el, most leszel 50 éves és.... azonnal felhívtam Armandot, mondtam neki: emlékszel, hogy 1 évvel ezelőtt telefonáltam? Azt mondja ez hihetetlen, tényleg. Majd bejöttem a színházba, kérdeztem Zsolttól.. emlékszel?! Szóval nem rögtön esett le, tehát egy spéttel. És itt vagyok és úgy néz ki két hét múlva premierem lesz egy Pozsgai darabban és egy Kautzky rendezéssel! Hát ez az én nagy ajándékom a Jó Istentől a születésnapomra!"

Forrás: Új Színház

A SZŰZ ÉS A SZÖRNY

Herceg - Incze József mv.

Köcsög - ifj. Jászai László mv.

Samu bácsi - Ujréti László mv.

Kriszta - Koncz Andrea

Karcsi néni - Fazekas Zsuzsa

Zene: ÁGNES VANILLA

Rendező munkatársa - Bártfay Rita

Súgó - Farkas Erzsébet

Látvány - Vankó Dániel

Rendező: Kautzky Armand