Egy korszakot zárt le az egri bábszínház

Nem "csak" egy évadot, hanem egy egész korszakot zárt le csütörtöki társulati ülésén az egri Harlekin Bábszínház. Lapszemle.

“Papíron most a 2011-12-es évadot zárjuk, de tudjuk: de ennél sokkal mélyebb dologról van szó. A szezon 170 előadását 16 ezer 800 néző látta, a számokra nem lehet panasz, jó évadot zár a bábszínház” - mondta Bal József, megbízott igazgató.

“Ugyanakkor most nemcsak az évadot kell lezárnunk, hanem egy korszakot, a Lengyel- érát. A Harlekin történetében ez a kilenc esztendő rendkívül fontos, jelentős időszak, egy teljes, romokból történt újraépítkezés. Lengyel Pál sok változást vezetett be, az alkotók díjakat kaptak, és jól működő nemzetközi kapcsolatrendszer alakult ki, amelyeket mindenképpen meg kell tartani, tovább kell ápolni. De tovább kell vinni Lengyel Pál mindenek fölött álló szakmaiságát és a színház iránti alázatát is. A váltás mindig nehéz, de itt most nem a jövőről kell szólni, hanem büszkén kell visszanézni arra, amit megcsináltatok” - húzta alá a megbízott igazgató.

Az eseményen elbúcsúztak a társulat több tagjától. Távozik Kovács Istvánné, négy bábszínésztől és három dolgozótól pedig megválik a Harlekin, a helyükre újak jönnek. Bal József arról is beszélt, hogy ez a döntés február óta meghatározta a munkát, s hangsúlyozta: az ok nem emberi, nem személyes konfliktus, hanem koncepcióváltás. A jövőben ugyanis szeretnék újrapozicionálni az egri bábszínházat, a színház és az iskola közé "helyezni" az intézményt. Ez az arculati nyitás eredményezné, hogy a jelenlegi - elsősorban óvodás és általános iskolai alsó tagozatos - közönség mellé új réteget, a felső tagozatosokat és a középiskolásokat is megszólítanák. Ennek megfelelően tanárokkal közösen alakítanák ki a jövő évi műsortervet is. A feltételes mód - ahogy az utóbbi években - most sem véletlen. A gazdasági helyzetre ugyanis közel sem mondható, hogy kiegyensúlyozott vagy stabil.

“Nem titok: az állami és a központi támogatás a bérekre sem elég” - árulta el a Heves Megyei Hírlapnak Bal József. “Ezen kíbül még ott a rezsi és a produkciók költsége, mindent magunknak kell tehát kitermelnünk. A jövőben le kell ülnünk a fenntartónkkal, hogy átbeszéljük a helyzetet, és közösen gondolkodjunk, tárgyaljunk a lehetséges megoldásról” – fogalmazott a lapnak az igazgató.