Németh Kristóf, a Kamaraszínház egykori színésze szerint már csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékesein múlik, hogy ősztől újra előadások legyenek a Budapesti Kamaraszínházban. A Művészeti Tanács vezetője elmondta: elkészültek a koncepciók, hogyan működtethető tovább a teátrum.
Németh Kristóf azt közölte a Blikkel, hogy hamarosan a végére ér a végelszámolói folyamat a Kamaraszínházban, így kitisztul a kép az intézmény vagyoni helyzetét illetően.
Azt is elárulta, a végelszámoló már mindenkit kifizetett, a májusi béreket a napokban kapják meg a dolgozók.
A színész azt is közölte, talátak befektetőt, hazai és nemzetközi nagyvállalatok is a partnereik lennének. “Balog Zoltán miniszter úrnál bejelentkeztünk. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy fogad bennünket. Ha egy-két héten belül kedvező visszajelzéseket kapunk, akkor október elejétől újra játszhatunk. A főváros mellett a hatodik és a hetedik kerület is segít, ha anyagilag is támogat bennünket a minisztérium” – fogalmazott Németh Kristóf.
“Aki alkalmazott volt, az továbbra is kapja a fizetését, hivatalosan fizetett szabadságon vannak. A számlások pedig nyári munkát néztek maguknak, ahogy a korábbi években is” – tette hozzá a Művészeti Tanács vezetője.
Részlet a Színház.hu korábbi interjújából Németh Kristóffal:
(...) Az az érzésem, mintha hiányozna a történetből egy láncszem. Először kiderül, hogy nincs pénz, se párbeszéd, majd mégis lesz. Miért a fordulat?
Németh Kristóf: Én egy egyszerű színész vagyok, aki sodródik az eseményekkel.
Ezt nem hiszem el.
Németh Kristóf: Ezt megköszönöm neked. A kérdésre röviden az a válasz, hogy egy csomó ember összefogott, és próbált küzdeni azért, hogy egy ügy tovább mehessen. Egy zátonyra futott hajót sikerült visszavontatni a nyílt tengerre.
Ez nagyon költői.
Németh Kristóf: Akkor fokoznám. A kollegáimmal hasonló kötelékek fűznek egymáshoz minket, mint egy családot, hiszen együtt töltjük a legtöbb időt. A mi szakmánk hasonló a katonáéhoz, vagy az orvoséhoz, hiszen mi is napról napra leizzadunk, szó szerint, és próbálunk értéket képviselni, közvetíteni, felmutatni. Ezt mindannyian halálosan komolyan gondoljuk, itt tényleg barátok között vagyunk, de ez nem a Barátok közt. Ezért az értékért, egymásért, és azért, hogy partnereket találjunk, mindent bevetettünk. Én az elmúlt esztendőkben azt tanultam meg, hogy az ember ne csak szemlélője, hanem aktív szereplője legyen annak, ami vele történik a színházban, az országban, a magánéletben. Szerintem kutya kötelességünk mindent - ami fizikailag, szellemileg, és persze erkölcsileg felvállalható – megtenni, általában és a Kamaraszínházért. Amit elértünk, azt mindenképpen pozitívnak értékelem, persze nemsokára jön egy szakadék. A folytatást itt olvashatják.
Forrás: Blikk, Színház.hu