Passió az arborétumban - Kőszegi Ákos Pilátus szerepében

A keresztény hit egyik legfontosabb evangéliumi történetét, Jézus Krisztus kereszthalálát már számos irodalmi és színházi alkotásban feldolgozták. A kecskeméti Katona József Színház Újvilág Passiója azonban új oldalról közelíti meg a szenvedéstörténetet, hiszen a zenés szabadtéri játék Amerikába is elkalauzolja nézőit, és a magyarság históriájából is mesél. Az ősbemutató június 8-án lesz a kecskeméti Arborétumban, szeptembertől pedig a Nagyszínház színpadán, a bérletes előadások között szerepel majd a darab. A szerzők szándéka, hogy hagyományt teremtsenek, s ezután minden nyáron látható legyen a hírös városban az Újvilág Passió. Az előadás próbái közben az egyik főszerepet alakító Kőszegi Ákossal beszélgetett Bera Linda.

- Miért vállaltad Pilátus szerepét az Újvilág Passióban?
- Nyáron ritkán vállalok színházi munkát – igen kimerítő évadjaim vannak, ezért igyekszem pihenéssel tölteni a szezonok közti hónapokat. Ám ezúttal nagyon megfogott az Újvilág Passió című szabadtéri előadás terve, amit Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója vázolt nekem, s örömmel fogadtam, amikor Pilátus szerepére felkért. Kiemelkedően fontosnak, már-már küldetésnek tartom, hogy egy színház megjelenítse Krisztus szenvedését és kereszthalálát, az emberiség egyik legnagyobb, legismertebb történetét – hangsúlyozta Kőszegi Ákos. – Pilátust eljátszani pedig kifejezetten izgalmas feladat. A Szentírásból tudjuk, hogy Pilátus a zsidó főpapok nyomására, kételyei és szándéka ellenére ítéli halálra Jézust. Ezért a szerep megformálásakor elsősorban a vívódását, az aggályait szeretném láttatni a nézők számára.
- Milyen karaktert alakítasz a keretjátékban?
- A keretjátékban Columbus hajóit látjuk, amint India meghódítására indulnak, de Amerikában kötnek ki. Fedélzetükön ott vannak a magyar pálos szerzetesek is, akiket Izabella spanyol királyné arra kért, hogy az úton tartsák a matrózokban a lelket, az őslakosoknak pedig hirdessék az evangéliumot, a keresztény hitet. Ebben a részben én Don Espagna-t, a hajóskapitányt alakítom. Amikor a pálosok elhatározzák, hogy eljátsszák Jézus Krisztus életét és szenvedéstörténetét, úgy alakul, hogy a hajósokból lesznek a zsidó főpapok, a szerzetesekből az apostolok, a „vadak”, azaz az amerikai őslakók közül választanak Máriát és Mária Magdolnát, míg Don Espana elvállalja, hogy Pilátus bőrébe bújik a passiójátékban. Így kapcsolódik össze a két szerep. Nagyon érdekes dolog, ami ebből a szakaszból kiderül, hogy Amerika – oly sok minden más mellett – a kereszténységet is nekünk, magyaroknak köszönheti. Ez még izgalmasabbá teszi az előadást.

- Milyen látványvilág tárul majd az Újvilág Passió nézőinek szeme elé?
- Nagyon szépek a jelmezeink, és igazán frappáns a díszlet is, amely az első részben egy hajót ábrázol, később átváltozik a Koponyák hegyévé. A hajó árbocaiból lesznek a keresztek. Mindehhez a két szabadtéri előadáson csodálatos helyszínt nyújt majd a kecskeméti Arborétum Mária-kápolna melletti része. A tervek szerint ez a darab lesz a kecskeméti színház első őszi bemutatója is, ezért szeptemberben a Nagyszínház színpadára adaptáljuk a művet.
- Különleges a darab nyelvezete és zenéje is. Miért?
- A szerzőpáros, Kocsis L. Mihály és Cseke Péter sajátos, verses formába álmodta a történetet. Talán úgy lehetne jellemezni ezt a művet, mint egy naiv festő képét, hiszen ez a darab is naiv szándékból született – hozzáteszem, a naiv szót egyáltalán nem pejoratívan értem! Pont az egyszerűsége teszi igazán nagyszerűvé az Újvilág Passiót. Az aláfestő zene pedig azért izgalmas, mert hatásában Vangelis műveihez hasonlít, ugyanakkor magyar népdalok motívumait fedezhetjük fel benne. Már a szövegben is sok az áthallás, ami a magyarokra, a pálos rendre utal. Így a zene és a szöveg együtt erősíti bennünk az összetartozást, a magyarságérzetet, amire manapság – valljuk be – nagyon nagy szükség van! – tette hozzá Kőszegi Ákos.