Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig címmel Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész legkedvesebb bábjaiból látható szombattól kiállítás a pécsi Márkus Színben.
Az életének 87. évében tavaly novemberben elhunyt művész bábjait bemutató tárlat június 24-ig minden nap 10 órától este 8 óráig látogatható. Mint Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta, a hagyaték Kemény Henrik számára legkedvesebb bábjait állítják most ki, köztük az összes Vitéz László-figurát, bohócbábokat, az ördögfigurákat, az általa készített Donald Kacsát és a Zsebtévé Hakapeszi Makiját. Ez a válogatás itt látható először - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a péntek esti megnyitóhoz időzítették a Kemény Henrik életútját bemutató, személyes visszaemlékezéseit tartalmazó, Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című kötet bemutatóját is. Felidézte, hogy még Kemény Henrik is látta a könyvet a nyomdába küldés előtt, de a kiadás folyamata a bábjátékos halálával megtorpant, ám a szövegen ezt követően sem változtattak. A könyv hangja olyan személyes, mintha Kemény Henrik még köztünk lenne és úgy mesélne - hangsúlyozta Láposi Terka.
Szólt arról is, hogy nem céljuk a bábok további utaztatása, inkább állandó kiállításon szeretnék őket bemutatni, és még nem mondtak le arról, hogy Debrecenben találjon otthonra a bábos hagyaték.
Az alapítvány tervei között szerepel egy állandó kiállítóhely létrehozása, elképzelése szerint interaktív múzeumról lenne szó, amelyben a vásári bábjáték műfaja életre kelhetne. Céljuk láthatóvá és dinamikussá tenni a hagyatékot: a közönségnek megmutatni és kutathatóvá tenni. Fesztivált is rendeznének gyerekeknek, amelyen ők maguk játszhatnák a Vitéz László bábjátékot - tette hozzá az alapítvány elnöke.
Láposi Terka beszélt arról is, hogy Kemény Henrik hamvait a Népligetben helyezték el, azon a területen, ahol a család egykori bábszínházának színpada állt. Erre a helyre hársfát ültettek, mivel abból faragta bábjait a művész. A fa köré emlékkertet szeretnének létrehozni, oszlopokkal, szobrokkal, bábokkal. Hozzátette, hogy a Kolibri Színház kezdeményezésére - amelynek a bábjátékos alapító tagja volt - a színház homlokzatán emléktáblát helyeznek el, amelyet tudomása szerint a szeptemberi Kolibri Fesztiválon fognak felavatni. Láposi Terka kitért arra, hogy az Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című kiállítás a Pécsi Országos Színházi Találkozó idején végig látogatható, így számos színházi alkotó, szakember is láthatja a tárlatot, amelyet a Korngut-Kemény Alapítvánnyal közösen a MárkusZínház és a Vojtina Bábszínház rendezett.
A kiállítás képei:
'Hamar rájöttem, hogy az életünk eseményei váltak a saját meséinkké. Számtalan alkalommal elbeszéltük egymásnak örömeinket, bánatainkat. Nekem a mese a természetes szabadság'.
"Egy titkos recept".
Kemény Henrik játszóruhája.
'Miket éltem át! Bolond élet!'
A palacsintasütők, amelyeket Heni bácsi használt.
'Nekem a Népliget a szegény emberek kulturális életének meghatározó helye, a szórakozás hagyományának jelképe'.
Heni bácsi érdemkeresztje, a fotón a szülei láthatók, az előtérben Vitéz Lászlók.
'A mutatványosok között jellemző volt, hogy őriztük a titkainkat, a műhelyfogásokat, a kísérletezéseink eredményeit. Idő előtt nem adhattuk ki ezeket. A papa erre nevelt. Ellesni, kihallgatni nem szabad, de a magunkét sem hagyjuk. Amit mi találtunk ki, mi tudunk, azt jól gyakoroljuk be, kezdjük játszani és ha már minden rendben körülötte, sínen van, akkor vihetik, ha tudják."
'Egyszerre voltunk írók, dramaturgok, díszlettervezők, kellékesek, bábkészítők, színészek, pénztárosok, gramofonkezelők, beengedők. Az egész család ebben élt.'
Bohóc-báb a kiállításon.
Paprika Jancsi.
'Őrzök egy 1948-ban megjelent cikket arról, hogy az akkori kulturális élet és szemlélet milyen ellentmondásos volt. Egyrészt kifogásolják a népi bábhőseink nevét, mondván: "Vitéz László és Paprika Jancsi ma nem a megfelelő nevet viselik, mert rossz emlékeket ébresztenek bennünk, majd később az egekig magasztalja, dícséri a cikk írója a 14. század vitézi bátorságát, viselkedési módját felélesztő Vitéz László-figurát".
A kiállítás helyszíne.
Az első magyarországi Donald Kacsa, amit Heni bácsi édesapja hozott el külföldről.
A kiállítás nem mindig tart nyitva, aki betérne ezt a telefonszámot kell tárcsázza.
Látogatók a tárlaton.
Az idézetek Kemény Henriktől valók, és fellelhetők az Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című kötetben.
Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.